Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Bevezető

vezényelték, ahol a Honvédelmi Minisztérium anyagi kirendeltségét vezette. 1945. április 10-én szovjet hadifogságba került. Különböző hadifogolytáborokban töltött több mint 3 évet. A közel 9 hónapon át tartó igazolási eljárás alatt alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1949 júliusától a Honvédelmi Minisztérium hadtápfőnökségén a kiképzési osztályt vezette. Hadifogságból történt szabadulása után kötött házasságot Edenburg Jolánnal. 1953 elején mind feszültebbé vált körülötte a légkör. Május 11-én letartóztatták, s 1953-ig Vácon, majd 1955. május 7-én történt szabadlábra helyezéséig Budapesten raboskodott. Rendőri felügyelet alá helyezték, s 1956 őszén, a forradalom és szabadságharc leverését követően elhagyta az országot. December 9-én érkezett Bécsbe, majd néhány nap múlva egy menekültekből álló csoporttal a franciaországi Rouen-ba került. Felesége fivérének anyagi támogatásából tartotta fenn magát, s 1957 elején Párizsba költözött. Tanfolyamon tökéletesítette francia nyelvtudását. Hamarosan állást is kapott; 1957 májusától nyugdíjazásáig (1966. február 28.) egy biztosítótársaság alkalmazottja lett; kezdetben fordítói, majd önálló ügyintézői munkakörben. Nyugállományba vonulását követően a Német Szövetségi Köztársaságban, Aachenban telepedett le. Az 1970-es évek közepén kezdett el behatóbban foglalkozni a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájával. A forrásoktól elzárt közegben jórészt német és magyar szerzők visszaemlékezései, feldolgozásai alapján készítette el hadtörténeti összegzését. A hazai munkák közül Horváth Miklós hadtörténész 1959-ben megjelent „A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál" c. kötetét használta forrásként, annak ellenére, hogy szemléletével, történeti megítélésével nem értett egyet. Az is megállapítható, hogy Ránki György monográfiáját -A második világháború története- is felhasználta. A német feldolgozások közül a kéziratba beépítette Hans Wimpffennek a 2. magyar hadseregről írt összegzését, Haldernek 1962-ben közzétett Kriegstagebuch-ját, de ismerte és felhasználta a szovjet szerzők közül Morozovnak német nyelven meg jelen feldolgozását is. Kéziratához csatolta ugyan a forrásművek jegyzékét, de az idézeteknél, a fontosabb adatok közlésénél a hivatkozásokat elhagyta. A kézirat közlésénél elhagytuk az ismétléseket, a témához nem szervesen tartozó részeket; így „A doni csata rövid összefoglalása", „A hitleri hadvezetés" és az „Epilógus" c. fejezeteket. Köszönetet mondok a Fejér Megyei Levéltár munkatársainak, akik az adatok pontosításában voltak a szerkesztő segítségére, és a