Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
A 2. magyar hadsereg helyzete a szovjet téli offenzíva megindulása után
A 2. magyar hadsereg korszerűtlen, elavult páncélelhárító lövegekkel indult el a keleti frontra. Amit a németektől kapott, ugyancsak mind korszerűtlen löveg volt (37 és 47 mm-es). A T-34-esekkel szemben csak 7 és ennél nagyobb kaliberű páncélelhárító löveg vehette fel a harcot, amiből alig kapott a 2. magyar hadsereg. A sztálingrádi vereség utáni időben a német felső vezetés fokozott mértékben foglalkozott a hiányos páncélelhárítással. Német szakemberek jöttek a 2. magyar hadsereghez, hogy felülvizsgálják a páncélelhárítást. Térképre rajzoltak minden páncélelhárító löveget, megtették jelentésüket, de a páncélelhárítás minősége nem javult. Ehhez a tarthatatlan helyzethez még az is hozzájárult, hogy legénységünk túlnyomó része sohasem látott harckocsit, sohasem vett részt olyan harcgyakorlaton, amelyiken harckocsikkal való együttműködést láttak volna. Ennek volt tulajdonítható, hogy a szovjet harckocsik megjelenésekor a doni csatában „harckocsipánikba" estek az emberek és megfutottak. Védtelennek érezték magukat a harckocsikkal szemben. A 2. magyar hadsereg hadászati tartaléka. Viták annak elhelyezése körül 1942 késő őszéig a 2. magyar hadsereg hadászati tartaléka az 1. páncéloshadosztály volt. Elhelyezésére az urivi hídfő körzetét jelölték ki, mert a hadsereg-parancsnokság ezt a területet tartotta a legveszélyesebbnek, legalkalmasabbnak egy ellenséges támadás kiindulására. 1942. október végén, a Heeresgruppe B parancsnoka, Weichs vezérezredes beleavatkozva a 2. magyar hadsereg parancsnokának hatáskörébe, a maga hadműveleti elgondolása szerint vélte ezt a hadászati tartalékot alkalmazni. Elrendelte, hogy a magyar 1. páncéloshadosztályt el kell tolni a 2. magyar hadsereg és az olasz 8. hadsereg érintkezési pontja mögé. Ezzel szemben Jány vezérezredes erős aggályát jelentette be, s kérte, hogy az 1. páncéloshadosztály maradjon meg eddigi elhelyezési körzetében. A Heeresgruppe B azonban elvetette Jány aggályát, s kérését elutasította. Ezután Jány megbeszélést tartott Witzleben tábornokkal, Gariboldi 80 vezérezredessel (az olasz 8. hadsereg parancsnokával), majd Sodenstern gyalogsági tábornokkal 81 , a Heeresgruppe B vezérkari főnökével. Mindhárman egyetértettek Jány vezérezredes érveléseivel. A Heeresgruppe B ennek ellenére is megmaradt eddigi álláspontja mellett, s a felsőbb parancsra hivatkozott. Ugyanis Hitler
