Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A 2. magyar hadsereg harcai a Don menti szovjet hídfők felszámolásáért

Ilyen volt a Horthy Miklóshoz intézett 1942. december 24-iki levele is, amelyben kérte, hogy a kormányzó maga is parancsolja meg a 2. hadseregnek, hogy védőállásában a végsőkig tartson ki. Miután a román és olasz szövetséges súlyos vereséget szenvedett, attól tartott, hogy a 2. magyar hadsereg is hasonló sorsra juthat. Vezéri hatalmánál fogva naivul azt hitte, hogy a kormányzó intő szava, avagy „dörgedelme", amit a 2. hadsereg csapataihoz intéz, megmentheti a doni arcvonalat, amely nagyrészt máris felborult. Horthy Miklós eleget tett Hitler kérésének, és a Honvéd Vezérkar főnökét megfelelő parancs kiadására utasította. így jött létre a Honvéd Vezérkar főnökének 1942. december 27-én kelt „Védőállások tárgyában" című parancsa, amelyet a 2. magyar hadsereghez intézett. Ehhez a „legfelsőbb parancshoz" a következő megjegyzést kell fűzni: a) a 2. magyar hadsereg hadműveletileg a német vezetésnek volt alárendelve. Minden, a védelemmel kapcsolatos intézkedésre kizárólag a német vezetés (Heeresgruppe B) volt jogosult. b) Sem Horthy Miklós, sem a Honvéd Vezérkar főnöke nem lehettek részletesen tájékoztatva a hadsereg helyzetéről, s ebből kifolyólag nem is tudhatták megítélni a doni védelem mikénti végrehajtását, de nem is voltak jogosultak, a hadseregnek hadműveleti parancsot adni. A 2. magyar hadsereg parancsnoka megjegyzés nélkül tudomásul vette a legfelsőbb parancsot. Szó szerint értelmezte a legfelsőbb parancsot, és annak értelmében vezette a 2. magyar hadsereg harcait akkor, amikor a szovjet támadás a védelmi állásokat áttörte és a csapatokat kivetette állásukból. Még akkor is ragaszkodott az utolsó emberig való kitartáshoz, amikor az ellenség a csapatot bekerítette vagy bekerítéssel fenyegette. A Heeresgruppe B intézkedései amúgy is határozatlanok és tétovázók voltak; saját felelősségére nem mert visszavonulást elrendelni, mert félt Hitler haragjától. Weichs vezérezredes szigorúan tartotta magát Hitler parancsához, amelynek értelmében nem volt szabad egy talpalatnyi földet sem feladni Hitler engedélye nélkül. Weichs vezérezredes ismerte Hitlernek Horthy Miklóshoz intézett levelét, és adott esetben hivatkozott is arra Jány val szemben, amikor ő a harcászati helyzet által megkövetelt visszavonulást el akarta rendelni. A 2. magyar hadsereg-parancsnokság mellé beosztott német összekötő törzs parancsnoka, Witzleben vezérőrnagy

8 az 1943. januári harcok idején, látva a Heeresgruppe B parancsnokának határozatlanságát és a hitleri parancshoz való ragaszkodását, többször tanácsolta Jány vezérezredesnek, cselekedjék a helyzetnek megfelelően, vagyis