Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Előzmények

a hadműveleteket már eddig is károsan befolyásolta. Csak két hónap maradt a támadó hadműveletekre. Októberben beköszönt majd az esős, sáros időszak, ami minden mozgást lehetetlenné tesz. A Donyec és a Don között nem sikerült az ellenséget döntően megverni. A Kau­kázusba támadni még nem lehet. A legfontosabb teendők az alábbiak lettek volna: a Don védelmét megszervezni és megerősíteni, lemondani Sztálingrádról, s a Kauká­zusban a majkopi olajmezőket elfoglalni. De a hadvezér, Hitler, jú­lius 23-án újabb utasítást adott ki a hadműveletek folytatására (Füh­rerweisung Nr.45). Feltehetően ez az utasítás okozta az 1942. évi had­járat bukását. Az utasítás valótlan állítással kezdődik: „...csak gyen­gébb ellenséges erőknek sikerült magukat a bekerítésből kivonni...". A valóság ezzel szemben az volt, hogy az egész Délnyugati-Front megmenekült. A továbbiakban az utasítás a következő célokat tűzte ki: Heeresgruppe A (17. német hadsereg, 1. és 4. német páncéloshadse­reg) feladata előretörni a Kaukázusig, éspedig a Fekete-tenger keleti partján Batumiig, továbbá Majkop, Groznij, Osszet irányában a Kaszpi-tenger nyugati partján Bakuig. Heeresgruppe B (6. és 2. német hadsereg a szövetséges hadseregek­kel) a Dont védjék és foglalják el Sztálingrádot. Zárják le a Don és Volga közti földszorost, majd törjenek előre Asztrahányig. Ezekkel a megoldhatatlan feladatokkal megbízott csapatok harcér­tékét Hitler még azzal is csökkentette, hogy a 11. német hadsereget augusztus végén északra irányította Leningrád elfoglalására. A 22. és a 257. gyaloghadosztályt, a testőrezredet, illetve a Grossdeutschland motorizált hadosztályt a nyugati hadszíntérre szállíttatta. Két német és két román hadosztály pedig a Krímben harci feladat nélkül állt. Hol maradt az az elv, hogy a döntő helyen kell minden erőt össz­pontosítani? A kezdetben helyesen egymásutánra tervezett két, szétá­gazó hadműveletet most egyszerre kellett végrehajtani: Sztálin­grádot és a Kaukázust elfoglalni. Sztálingrád támadási cél lett, s azt egyedül a 6. német hadseregnek kell végrehajtani. A hadseregnek azonban nem volt páncélos seregteste. Azonkívül támadási ereje azál­tal is lecsökkent, hogy az északi szárny biztosítására erőket kellett visszahagynia a Donon mindaddig, amíg a nagyon lassan közeledő szövetséges román hadosztályok által fel válthatók lettek. Ha Sztálin­grád lett volna a támadási cél, oda kellett volna irányítani az 1. és 4. német páncélos hadsereget, így július közepéig a várost el lehetett volna foglalni. A város azonban nem volt nélkülözhetetlen hadműve-

Next

/
Thumbnails
Contents