Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Jegyzetek

4 A Franciaország elleni német támadás 1940. május 10-én vette kezdetét; Belgium, Hollandia és Luxemburg semlegességének megsértésével megkezdődött a német haderő offenzívája a nyugati fronton az Északi-tengertől Luxemburgig. Május 20-án a német páncélosok elérték a Somme folyó torkolatát. Ezzel elvágták az északi belga, brit és francia csapatokat a szövetséges haderő többi részétől. Június 14én a „nyílt várossá" nyilvánított Párizsba bevonultak a német csapatok. Június 22-én Franciaország feltétel nélkül letette a fegyvert. A compiegne-i erdőben, az 1918. november 11-i fegyverszünet színhelyén aláírták a német-francia fegyverszüneti egyezményt. 5 Hitler 1940. július 16-án adott utasítást az Anglia elleni invázió előkészületeire (Seelöwe hadművelet). A hadművelet kidolgozását megelőzően 1940. július 10-én került sor az első légitámadásra Anglia ellen. Augusztus 15-én közel 1800 német repülőgép indított támadást délangliai célpontok ellen. Szeptember 7-én vette kezdetét London és a jelentősebb városok bombázása. Az angliai csata idején bebizonyosodott a radarelhárítás és az angol vadászgépek technikai-műszaki fölénye. Szeptember 17-én a támadásokat leállították, a Seelöwe hadművelet kudarcba fulladt. 6 A Szovjetunió elleni hadjárat tervének kidolgozására Hitler 1940. július 31-én adott titkos utasítást. Alig 5 nappal az utasítás után a német szárazföldi erők vezérkari főnöksége elkészítette az első Kelet elnevezésű tervet a Szovjetunió elleni támadásra. A Barbarossa-tervet (a 21. számú hadműveleti utasítást), amely a Szovjetunió elleni támadás tervét tartalmazza, Hitler 1940. december 18-án írta alá. 7 Hitler-Sztálin egyezmény, valójában Ribbentrop-Molotov paktum néven vonult be a történelembe. Aláírására 1939. augusztus 23-án került sor Moszkvában. Az egyezmény titkos záradéka szerint Németország elismerte a Szovjetunió érdekeit a Baltikumban, valamint Beszszarábiában. Megállapodtak abban is, hogy Lengyelországban az első világháború végén megállapított Curson-vonalig terjesztheti ki határait a Szovjetunió. Miután a német csapatok 1939. szeptember l-jén megtámadták Lengyelországot, szeptember 17-én a Vörös Hadsereg benyomult Kelet-Lengyelországba. 1940. június 15-én szovjet csapatok szállták meg Litvániát, június 17-én pedig Észtországot és Lettországot. Augusztus elején Észtország, Lettország és Litvánia a Szovjetunió tagállamai lettek. 1940. június 28-án fogadta el a román kormány a szovjet követelést. A Vörös Hadsereg alakulatai bevonultak Beszszarábiába és Észak-Bukovinába. Augusztus 2-án a Romániától viszszaszerzett területeken megalakult a Moldvai Szovjet Köztársaság.