Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
A III. hadtest a doni csatában
A német hadvezetőség már a múltban kiadta a parancsot, hogy harcolni és a német hadseregnek szolgálatot teljesíteni akaró honvédeket átvesz, úgy bánik velük, mint a többi szolgálatban álló népek fiaival. A magyar nép történelmében többször előfordult már hasonló helyzetben, hogy egyes merész parancsnokok vezetése alatt, még hihetetlen távolságra is áttörtek. Ezek után kénytelen vagyok mindenkinek saját belátására bízni jövendőjét, mivel élelmet, lőszert és végrehajtható feladatot adni nem tudok. Magyar haza mindenkor hálás szeretettel fog visszaemlékezni hős fiaira, akikhez hasonló sors csak keveseket ért a magyar nemzetben. Isten veletek magyar honvédek! Gróf Stomm vörgy. Hdt.pk". A parancsot kézírással sokszorosították. Február 1-én 15 órakor a hadtestparancsnok az orlovkai iskolába hivatta Mártsa és Farkas ezredeseket. Ugyanoda gyülekeztek a két harccsoport tisztjei is. Először Csathó Ernő vezérkari őrnagy felolvasta a fenti szövegű hadtestparancsnoksági parancsot. Azután a hadtest vezérkari főnöke, Sárkány Jenő vezérkari ezredes 109 úgy intézkedett, hogy a hadtestparancsnokság szűkebb törzse (60 fő és 10-12 szán) besorolnak a Farkas-Martsa menetoszlopba. Menetirány: Pervaja Ivanovka, Sztarij Oszkol. Ezt követően párbeszéd keletkezett Stomm altábornagy és Farkas ezredes között. Farkas ezredes: „Jelentem, hogy Siebert vezérőrnagytól írásbeli parancsot kaptam, amelyben megengedi, hogy a magyar csapatok az Olim völgy keleti oldalán, a németekkel párhuzamosan vonulhatnak vissza, de az utakat nem használhatják, a vonatrészek szánjait pedig el kell égetni". Stomm altábornagy válasza: „Nem járulok hozzá. Ragaszkodom a nyugati irányú kitöréshez, amit Siebert a második parancsában rendelt el". Mire Farkas ezredes: „Altábornagy úr is kilátástalannak minősítette a nyugati irányú kitörést. Miután lemondott a hadtestparancsnokságról, nem fogadom el parancsát a nyugati irányú kitörésre. Lőszer és élelem hiányában biztos pusztulásnak tenném ki a harccsoportot. A puha pont ott van, ahol a németek kitörnek. Az én harccsoportom is csak ott törhet ki". Nem sokkal e párbeszéd után Farkas ezredes felkérte Stomm altábornagyot, hogy törzsével együtt soroljon be az ő harccsoportjába, s
