Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata
hibája volt. A magasabb parancsnokok „egy részé"-nek bírálata igazságtalan és sértő. A hadsereg-parancsnokság elmulasztotta a magasabb parancsnokokat tájékoztatni a „legfelsőbb parancs"-ról, amelynek értelmében mindenkinek ott kell meghalnia a Don partján, vagyis „kitartani" az utolsó emberig. Ilyen parancs hiányában a magasabb parancsnoknak az volt a kötelessége, hogy ha a védőállásban való további kitartást lehetetlennek ítélte, hátrább kellett új védőállást kijelölnie. Ehhez vagy magának a parancsnoknak, vagy a vezérkari főnökének hátra kellett mennie. Csak a hadsereg-parancsnokság, vele együtt Kovács élt abban a felfogásban, hogy a kormányzó parancsát szó szerint kell értelmezni. Ennek eredménye volt, hogy a hadseregparancsnok a VII. hadtest parancsnokát „visszakergette", amikor az hátrament új védelmi lehetőséget keresni csapatai részére. A nap eseményei A Cramer hadtest Alekszejevka, Bugyennij, Ilovszkoje körletben harcolt az előnyomuló ellenséggel. Feladata az volt, hogy fedezze a 2. magyar hadsereg maradványainak az Oszkol völgyébe való visszavonulását. A Valujki felől előretörő szovjet harckocsi- és lovasalakulatok ez alatt heves támadásokat intéztek a Bugyennij, Novij Oszkol között visszavonuló német-magyar menetoszlopok ellen. A Cramer hadtestparancsnokság a német 77. gránátosezredet Novij Oszkolba irányította a város védelmére. Az 1. magyar páncéloshadosztály a Cramer hadtest kötelékében Alekszejevka, Bugyennij körletben harcolt. A XXIV. német páncéloshadtest és az olasz Alpini hadtest egy harccsoportba összeolvadva folytatták visszavonulásukat nyugat felé. Rendszeres ellátás és utánpótlás nélkül, sok nehézséggel küzdöttek. A két hadtest célja a Novij Oszkoltól délre kijelölt német-magyar biztosító vonal elérése volt. Odáig még 130 kilométert kellett megtenniük. A magyar hadsereg állapotára való tekintettel a Wehrmacht főparancsnokságának főnöke, Keitel tábornagy ezen a napon felhívta telefonon a Honvéd Vezérkar főnökét Budapesten. Közölte vele, hogy az OKW elhatározta a 2. magyar hadsereg felmentését eddigi feladatától. Kérte a Honvéd Vezérkar főnökének beleegyezését. Közölte továbbá, hogy a 2. hadsereg azonnal megkezdi visszavonult részeinek rendezését és újjászervezését. A még harcképes egységeket német parancsnokságoknak rendelik alá. Az olasz 8. hadseregre vonatkozóan ugyanilyen közlést kapott az olasz fővezérség is.