Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

Az elővéd és a Bingemer ezredes harccsoportja ellenséges behatás nélkül már a délután folyamán elkezdte előrehúzódását Gnyilojéra. Este a vasútállomásnál heves harcra került sor az ott álló, s a 2. magyar hadseregnek szánt utolsó ellátóvonatért. A harc egész éjjel tartott, míg január 21-én reggel az ellenség megkísérelte a körülzárási gyűrűt ismét bezárni. 9 óra tájban az ott menetelő Duska harccsoport harchoz fejlődött, és kemény harcban elfoglalta Olsevkát. Wensauer őrnagy harccsoportja Novaja Melnyica irányában törte át a bekerítési gyűrűt, s Veretyjén,majd Podszerednyején át vonult tovább az Oszkol völgye felé. Az alekszejevkai erdőből a 26. német gyaloghadosztály egy harccsoportja január 21-én az osztrogozsszkiak felvételére támadásra indult, és Olsevkától délre felvette a Bingemer és Duska harccsoportot. Az Alekszejevkában tartózkodó Cramer vezérőrnagy előzetesen úgy intézkedett, hogy a kitörés után a csapatok Podszerednyején át vonuljanak az Oszkol völgye felé, mert az Alekszejevka-Bugyennij út túl volt terhelve visszavonulókkal. A XXIV. német páncéloshadtest és as olasz Alpini hadtest A két hadtest január 19-én tört ki a bekerítésből, s súlyos harcok közepette igyekezett nyugat felé. Január 20-án reggel ellenséges harckocsik jelentek meg a menetoszlopok hátában, mire a csapatok pánikba estek. Csak a XXIV. páncéloshadtest parancsnokának, Eibl tábornoknak erélyes beavatkozására állt helyre a rend. A Tridentina hadosztály közben elfoglalta Posztojali falut, majd Novo Harkovkánál elérte az Olsovatka folyót, amelyen a sötétség beállta után tudott csak átkelni. A Tridentina hadosztálytól délre vonult vissza a Jahr vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló harccsoport, amelynek menetoszlopait az ellenség szintén utolérte, és harckocsikkal üldözni kezdte. Súlyos harc keletkezett Novaja Posztojalovka helység előtt, amelynek során az ellenség a Jahr harccsoportot majdnem teljesen megsemmisítette. Maga Jahr ugyan ki tudott jutni néhány száz emberével, de rövidesen belefutott egy szovjet páncéloskötelékbe. Röviddel fogságba esése előtt önkezével vetett véget életének. Majdnem hasonlóképpen alakult a Julia és a Cunense olasz hadosztályok sorsa is. A Jahr harccsoport felőli harci zajra azonban ezek elhagyták a Posztojali, Rosszos utat és északkelet irányban Szamoljenkov felé tértek ki. Súlyos harcok árán ki tudták magukat vágni Szkororibra, ahol rátaláltak a Tridentina hadosztályra, s azzal együtt folytatták a visszavonulást nyugat felé.