Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

A 15. szovjet harckocsihadtest január 15-én elérte Alekszandrovkát. A 12. szovjet harckocsihadtest pedig Mitrofanovkáért harcolt. Ez utóbbi 16-án reggel elérte Szofievkát, majd kijutott a Rosszosra vezető főútra. Az ideszállított 385. német gyaloghadosztályt a XXIV. páncéloshadtest parancsnoka védelembe rendelte a rosszosi út mentén Rosszos és Mitrofanovka vonalában, a Fegelein SS harccsoportot pedig Rosszosra irányította a város védelmének megerősítésére. így meg tudta akadályozni, hogy a szovjet 12. harckocsihadtest Roszszosnál átkeljen a Kalitván. Viszont a város birtoklásáért súlyos harcok folytak. A 15. szovjet harckocsihadtest csapatai a német XXIV. páncéloshadtest szabad szárnyán ellenállás nélkül előrejutottak Novoszelkováig, s 25 km-re közelítették meg Olsovátkát. Közben a német vezetés egy szerencsés véletlen következtében betekintést nyert a szovjet 3. harckocsihadsereg terveibe. Egy kilőtt ellenséges páncélfelderítő kocsiban megtalálták a harckocsicsapatok térképét, amelyből megállapítható volt az ellenség bekerítő szándéka: a 12. szovjet harckocsihadtestnek Rosszoson át Karpenkovóra, a 15. szovjet harckocsihadtestnek pedig Alekszejevkára kell áttörnie. A térképet a XXIV. páncéloshadtest parancsnoka, Eibl tábornok repülőgépen küldte be a Heeresgruppe B-hez, s este Eibl elrendelte az arcvonal visszavételét Krinyicsnaja és a 205,6 háromszögelési pont vonalába. 1943. január 16. Ezen a napon megpecsételődött a 2. magyar hadsereg sorsa. Ötödik napja, hogy harcban állt a túlerejű ellenséggel. Eddig is súlyos veszteségeket szenvedett, páncélelhárítása szinte nincs a mindenütt harckocsikkal támadókkal szemben. Védőállását több helyen áttörték, s a betörési helyeken az ellenség mélyen benyomult. A hadsereg felmorzsolódott, s már három részre szakadt. A hadseregparancsnoknak hadászati tartaléka nem volt, illetve azzal maga Hitler rendelkezett. A hadászati tartalék bevetését ellentámadás céljából a német vezetés január 16-ára tervezte, ez azonban túl későn volt ahhoz, hogy az urivi hídfő körzetében a védőállásban ütött rést újra be lehessen zárnia, illetve az eredeti helyzetet visszaállítani. Ésszerű hadműveleti vezetés mellett a 2. hadsereg visszavonulását legkésőbb január 14-én este el kellett volna rendelni. Ezt a német vezetés elmulasztotta, mert ragaszkodott Hitlernek ama rögeszméjéhez, hogy az ellenség főtámadása csak Rosztov lehet, amit az esemé-