Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

támadó élei 7-10 km mélységig törtek előre. Az ütött rés már 12 km széles volt. A IV. hadtesttartalék (Mártsa ezredes) ellentámadásának sikertelensége után a harccsoport maradványai Veszelij Hutorban gyülekeztek. Mártsa ezredes maga egy gyalogszázaddal január 13-áról 14-ére virradóan Jablocsnojéra ment vissza. Január 13-án 10 óra 30 perckor, amikor a német 700. páncélosköteléket már szétverték, a 2. hadsereg-parancsnokság újból kérte a hadászati tartalék, a Cramer hadtest eltolását északra, vázolva egyidejűleg a súlyos helyzetet a IV. hadtest északi szárnyán. A Heeresgruppe B válasza az volt, hogy Kantyemirovkánál erősebb ellenség gyülekezését jelentették, s ezért a Heeresgruppe B (nyilván az OKH-val egyetértésben) még várni akar a Cramer hadtest bevetésével. Január 13-án délután a 2. hadsereg-parancsnokság újból sürgette a Cramer hadtest eltolását észak felé, mert a helyzet a nap folyamán az ellenség áttörése után még súlyosabb lett. A Heeresgruppe B vezérkari főnöke, Sodenstern gyalogsági tábornok közölte, hogy az OKHtól hiába kérték a szabad rendelkezést a Cramer hadtesttel, ennek engedélyezése még nem történt meg. A Heeresgruppe B csak egy gyalogezredet tud adni a német 2. hadseregtől, mégpedig a 88. gyaloghadosztály 246. gyalogezredét. Ennek az ezrednek a II. és a III. zászlóaljai január 15-én vasúton érkeznek be Osztrogozsszkba. Az I. zászlóalj csak január 16-án érkezik meg. Az ezredközvetlenek és a 14. század útban Osztrogozsszk felé, szovjet harckocsitámadás következtében megsemmisültek. A Heeresgruppe B főparancsnoka, Weichs vezérezredes felismerte, hogy az urivi helyzet azonnali hadászati ellenintézkedéseket követel. Az OKH-tól kérte, hogy szabadon rendelkezhessék a Cramer hadtesttel. Ezt azonban az OKH megtagadta, közölvén, hogy előbb a Tyihaja Szosznától délre kell beavatkozni, ha az ellenség Szvoboda felől támadna. Majd, ha ott döntő csapást mért az ellenségre, akkor avatkozhat csak be az Uriv körüli harcokba. Ha azonban biztos lesz, hogy a szovjet nem támad Szvoboda felől, szó lehet arról, hogy a Cramer hadtestet bevessék Urivnál. A helyzet tehát az volt, hogy a 2. hadsereg parancsnoka nem rendelkezhet hadászati tartalékával, bármennyire is súlyos volt a helyzet az urivi áttörés második napján. Minden tartalék elhasználódott, minden kisegítő megoldás, mint például a szomszéd seregtestek meggyengítése erők és fegyverek elvonása által, kimerült. A magyar csapatok legnagyobb baja az volt, hogy a szovjet mindenütt harckocsik-