Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Az árverezés és az interpelláció

nyílt ülésen történő tárgyalását. De nem adta meg magát. Az első kérdésre azzal válaszolt, hogy az eredeti leltár valóban Pesten maradt, „az ország archívumában", tehát nem veszett el. A második kérdésre közölte, hogy azt ugyan nem tudja, Pesten kik zárták le a ládákat, de azt igen, hogy Debrecenben kik nyitották fel azokat. Tehát a felnyitás ellenőrzés mellett történt. Különben is, azt sehol a világon nem kívánják meg, hogy hasonló esetben ugyanaz a személy járjon el, „mert hiszen megtörténhetik, hogy az illető egyén hivatalából kilép, vagy meghal, vagy más egyéb ok közbejő, s így másnak kell azt megtenni". A harmadik kérdésre azt válaszolta, hogy egy több pecséttel lepecsételt kulcs nála van. ,JAár most mi azt illeti, hogy egyes tárgyak hiányozhatnak, erről nem vagyok képes felelni. De annyit mondhatok, hogy alaptalan hír az, mintha a gyémántok elvesztek volna, mert ha ezekről van szó, akkor e tekintetben pozitíve tudom s állíthatom, hogy nem hiányoznak". Magyarázatként hozzátette, hogy arról a 19 gyémántról van szó, amelyeket Görgei adott át az OHB-nak, s ő, Madarász továbbított öt deputátusnak (ezek valószínűleg nem parlamenti képviselők, hanem az összeíró bizottmány tagjai voltak). Madarász itt súlyos taktikai hibát vétett. A zárt ülésben teljes egyértelműséggel állította, hogy a gyémántok nála vannak: a nyílt ülésben ezt nem mondta ki ilyen nyíltan. Mivel Kazinczy interpellációjában nem volt szó a gyémántokról, Madarásznak itt fölösleges volt előhozakodnia ezzel a konkrét adattal, már csak azért is, mert a képviselőház hallgatósága és az országgyűlési tudósítás olvasói - a közvélemény örök hajlamának megfelelően - könnyen kombinálhatták a Kazinczy szerint Madarász által személyesen levágott mentegombok és a 19 gyémánt esetét. Madarász a továbbiakban elmondta, hogy az ezüst egy részét megfelelő ellenőrzés mellett beolvasztották. Végül kérte, hogy a Ház nyilatkozzon, megelégszik-e vagy sem az interpellációra adott felelettel. Még mielőtt a szavazásra sor került volna, Madarász egyik elvbarátja, Halász Boldizsár javasolta, hogy a képviselőház által február 27-én „az országos számadások megvizsgálására" felállíttatni rendelt bizottmány foglalkozzon a Zichy-ingóságok számbavételével. Az elnöklő Almásy Pál ezek után megszavaztatta a képviselőket, elfogadják-e Madarász válaszát. A szavazás eredménye Madarász számára kedvező volt. A Közlönyben megjelent szó szerinti jegyzőkönyv szerint a számadásokat vizsgáló bizottmány kiküldetéséről nem volt szavazás, ettől függetlenül a jegyzőkönyvbe ez is belekerült.

47 Madarász tehát látszólag sikerrel verte vissza a támadást. A Kazinczy interpellációjára adott válaszokkal a képviselőház megelégedett,