Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A bukás

kozva magyarázta a ládák és a bennük található tárgyak sérüléseit. Az árverezéssel kapcsolatos kifogásoknál arra hivatkozott, hogy az OHB felhatalmazta őt, miszerint „csak az ékszerek és drágaságok maradjanak", s ami nem ezek közé tartozik, azt elárvereztetheti. Meglehetősen zavaros beszéde végén arra kérte a képviselőházat, hogy válassza ketté a hivatali eljárás és a kezelési hűség kérdését, s rendelje el annak „törvényes útoni megtárgyalását, s megtudását annak, van-e rá ok, hogy ne csak egyes egyén legyen sújtva, hanem átalában mindazok, kiknek oda befolyása volt, kihallgattassanak, s akkor Magyarországnak törvényes bírósága járjon el, úgy mint el kell járnia e tárgyban". Madarász után Szacsvay Imre, a bizottmány jegyzője következett. Elmondta, hogy Madarász lényegében a jelentés egyetlen megállapítását sem tudta megcáfolni. Nem tudott elfogadható magyarázatot adni sem a Debrecenbe szállítás, sem a pecsétek megsérülésének körülményeire. Emellett több ponton olyasmit vetett a bizottmány szemére, amit ő maga nem vett fel a bizottmánynak átadott jelentésébe. Madarász nehezményezte azt is, hogy a bizottmány nem közölt vele minden iratot. Szacsvay elmondta, hogy mind Duschek, mind Fuchs, mind Fekete nyilatkozatait átküldték neki. Szacsvayt Kubinyi Ferenc követte. Elmondta, hogy Madarász nem csupán intézkedett a Zichy-ingóságok ügyében, hanem kezelte is azokat. A 19 gyémántgomb példája is bizonyítja, hogy a ládákon lévő pecséteket időközben feltörték. Kubinyi a lopás és pecsétfeltörés gyanúja miatt kormányzati vizsgálatot indítványozott. Őt követte Szunyogh Rudolf, a békepárt egyik tagja. Szunyogh az esetből azt a következtetést vonta le, hogy Madarásznak „a kormányban léte tiszta kalamitás volt", „hogy ily egyének felelősséggel párosult hivatalba nem jöhetnek". Végül indítványozta, hogy a kormányzat „rendes ítélő bírószék és bíró elébe terjessze ezen ügye?. Kazinczy Gábor szintén pártolta ezt az indítványt. Az őt követő Bernáth József arra hivatkozott, hogy Madarásznak már régen le kellett volna vonnia a közvélemény iránta megnyilvánuló ellenszenvéből a következtetést, s be kellett volna nyújtania lemondását. Úgy vélte azonban, nem elég az, hogy a képviselőház ,Madarász Lászlónak a rendőri hivataltóli elmozdítására" tegyen lépéseket, hanem azt indítványozta, hogy Madarász „képviselőtársam se lehessen". Utoljára a radikálisok egyik vezéralakja, Irányi Dániel szólalt fel. Elmondta, hogy ezt az ügyet nem tekinti pártkérdésnek, s ezért maga is szeretné, hogy ha visszaélés történt, „arra nézve szigorú, de pártatlan vizsgálat teljesíttessék". Végül kijelentette, „továbbá is azon oltár előtt