Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)
A vizsgálat
kül, egyet jelentett volna az ellentámadás sikerének tudatos akadályozásával. A válasznyilatkozat kibocsátásának másik alapvető feltétele az volt, hogy az a magyar országgyűlés nevében, tehát parlamentáris felhatalmazással és úton történjen. Kossuth tehát nem Madarászékra, hanem az országgyűlés baloldalának egy másik csoportjára kívánt támaszkodni, s ezért érintkezésbe lépett Irányi Dániellel. Kossuth és Irányi megállapodtak abban, hogy a képviselőház következő ülésén Irányi javasolni fogja, „hogy a Honvédelmi Bizottmány elnökét hatalmazzák fel az országgyűlésnek Debrecenből máshová történő áthelyezésére". Kossuth ugyanis abban reménykedett, hogy a meginduló ellentámadás csakhamar szabaddá teheti a fővárost is, s akkor a magyar országgyűlés válasznyilatkozatának kibocsátására már ott kerülhet sor. 60 A képviselőház március 25-i ülésén Kossuth hosszú beszédet mondott, s ebben felhívta a képviselők figyelmét: újabb tábori útjából visszatérve ugyanazt a parlamentet szeretné Debrecenben találni, amelyet most elhagy. A képviselők egy része megszeppent, mások morgolódtak amiatt, hogy a végrehajtó hatalom képviselője milyen alapon meri bírálni a törvényhozást, amelynek „kifolyásaként' működik. Azonban amikor Irányi előállt az előzetesen megbeszélt indítvánnyal, a békepárthoz közel álló Ivánka Zsigmond képviselő Kossuth határozott állásfoglalását kérte a kérdésben. Mire Kossuth kijelentette, hogy ő elegendőnek találja a képviselőház ígéretét, hogy „nem fogja engedni leolvadni a házat', tehát hogy a parlament együtt marad. Kossuth beszédében tett ugyan néhány rosszalló utalást a sajtó legutóbbi napokbani „borzasztó, irtózatos" működésére, tehát az Esti Lapok meglehetősen kíméletlen sajtóhadjáratára Madarász ellen. De rögtön hozzátette: „ezen ingerült sajtóvitatkozás egy férfiú körül is forgott, ki a kormánynak tagja, és nyilvánosan vádak vettettek szemére, melyek ha igazak, ő nem lehet a kormányban, ha nem igazak, büntettetni kell a vádlónak". Végül bejelentette, hogy e vádak kivizsgálása miatt az OHB elrendelte a vonatkozó iratok kinyomtatását, s egyszersmind egy sajtóesküdtszék felállítását. Ebből pedig egyértelműen kiderült, hogy nem hajlandó mindenáron kiállni Madarász László mellett, de ha annak ártatlansága bebizonyul, kész neki elégtételt szolgáltatni. Madarász az ülésen csupán egyetlenegyszer szólalt meg. Amikor az elnöklő Almásy Pál összefoglalta Kossuth mondandójának lényegét, s az iratok kinyomtatásáról és az esküdtszék felállításáról szóló paszszusokat rnint a képviselőház által helyeslést nyerteket említette, Madarász megjegyezte: ,Jin jobbnak látnám, ha formuláztatnék ezen második indítvány". A képviselőház azonban átsiklott e megjegyzés felett. 61
