Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Bibliográfia - Jegyzetek

84

Tiboldy i.m. 303. p. - A biliárd népszerűségére jellemző, hogy a nemesi kaszinóban is felállítanak egy „tekeasztalt." 85

Kállay i.m. 311-314. p. 86

Fiáthi.m. 1. köt. 64-65. p. 87

Fábri Anna: Az irodalom magánélete: irodalmi szalonok és társaskörök Pesten. Bp. 1987. 505. p. 88

így nem foglalkozunk az 1714-ben megalakult Kereskedelmi Társulattal (Societas mercatorum, Kaufmann Societat) sem. 89

Kállay i.m. 321-322. p. 90

Baán i.m. 207. p. 91

Baán i.m. 208. p. 92

Séda 112. p. - Idézi Bodolay i.m. 316. p. 93

Baán i.m. 204. p. Idézi Bodolay i.m. 316. p. 94

Már korszakunkban lehetett könyvtáruk, amely „növendékek magán vagyonát" képezte; Pauer János püspök 1851-ben „jelentékeny számú könyvgyűjteményt ajándékozott a növendékpapságnak, s a gyűjtemény megőrzése s rendszeres használata czéljából alapszabályokat készített." A gyűjtemény 1881-ben 749 kötetet számlált. (Baán i.m. 208-209. p.) 95

1833. decemberében Mérey Sándor és Steinbach Ferenc titkos jelentést készítettek a kaszinókról és olvasókról (dec. 13-án, illetve 2-án); idézi Viszota Gyula: Bevezetés. = Széchenyi István összes művei. 6/1. Bp. 1927. XXVII. p. - Érdekes módon csak Balassagyarmaton működik hasonló névvel egyesület, a „Nógrádi nemzeti egyesület a magyar nyelv terjesztésére." 96

Történetét feldolgozta Dobi Marianna: A szilasbalhási Casino működése. Adatok a 19. századi olvasókörök történetéhez. [Kézirat.] Veszprém, 1980. (Veszprém m. Levéltár). A mű rövidebb változata megtalálható az OSZK KMK Könyvtárában. - A Kenessey családnak, amely a legtöbb tagot adta az egyesületnek, Fejér megyében is volt birtoka, s a családtagok megtalálhatóak a kaszinókban is. 97

Fülöp (1976) 97. p. - A település történetét feldolgozó tanulmány szerint ekkor „tractualis bibliotheca" létesült a tanítók továbbképzésére (Fejér m. tört. évkv. 22. 1991. 135. p.), de az olvasókörről nem tud. - A kézirat lezárása során jutott tudomásomra, hogy a Vértesaljai Református Egyházmegye a XIX. század elején, a Mezőföldi Református Egyházmegye 1829 körül létesített lelkészi könyvtárat. (Lásd a Vértesaljai Református Egyházmegye könyvtárának története és jegyzéke. Összeáll. Nagy István. Székesfehérvár, 1934. 25. p. és A Mezőföldi ref. egyházmegye lelkészi könyvtárának pót-könyvjegy-