Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

költői munkáit, (talán Swift Gulliverjét), Walter Scott összes műveit (106 db!) és Shakespeare összes drámáit (6) is. Az amerikai szerzőket csak J. F. Cooper képviselte öt regénnyel. Angolul csak egy Scott-regény, az Anne of Geyerstein (I-III), John Barclay kulcsregénye (Argenis) pedig latinul és német fordításban volt meg. A többi európai irodalmat az olasz (Alfieri, Federici, Goldoni, Machiavelli, A. Nota és Torquato Tasso), a spanyol (Cervantes, B. Grácián, Anton Guevara, F. G. Quevedo y Villegas) és a dán (Ludvig Holberg: Klimius Miklós) képviseli. Megvolt az Ezeregyéjszaka - feltehetőleg valamennyi füzete - Vörösmarty fordításában (I. 79: 20 db), a német nyelvű anyagban pedig megtaláljuk a nagy indiai klasszikus, Kálidásza Sakontaláját is (feltehetőleg Forster átültetésében). III. 4.6.2. Ismeretterjesztő és szakirodalomIgen nehéz a rendkívül bőséges szakirodalmi anyag akár jelzésszerű elemzése is, annyira szerteágazó és gazdag. Konkrétabban csak a meglévő, létező állomány elemezhető; jelen esetben csak rekonstruálni törekszünk az állományt. Megtalálható volt néhány fontos enciklopédia: Közhasznú ismeretek tára I-XIL, egy német Conversations Lexicon, számos szaklexikon (például L'Advocat históriai dictionariuma, J. Hübner Staats-Zeitung- und Conversations lexikona, Korabinszky Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarnja, G. H. Zinken Allgemeines ökonomisches Lexiconja, Bod Péter és Horányi Elek életrajzi lexikona stb.). A teológia és az egyháztörténet irodalma a latin nyelvű anyagban a legjelentősebb. A vallással kapcsolatos irodalom - beleértve a teológiát, egyházjogot, egyháztörténetet is - igen jelentős, s a tagságot alkotó egyházi személyek és „civilek" felekezeti megoszlását is tükrözi, vagyis mind a katolikus, mind a protestáns irodalom képviselve van, tudományos és vitairat szinten is. A magyar nyelvű anyagban például a korszak fontos kérdéseiről, az egyházi tulajdonról, a vegyesházasságról, a vallási türelemről, a reformáció évfordulójáról stb. olvashattak a tagok, de volt protestáns katekizmus és zsoltároskönyv is. A német szakirodalomban S. Storchenau tizenkét kötetes Philosophie der Religion-ja, valamint Der Glaube des Christen c. műve és Chr. Stang Luther-életrajza emelhető ki a magyar protestánsok helyzetével foglalkozó művek mellett.