Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az olvasótársaság kezdettől fogva hálózatban gondolkodott: „A fő könyvtár Sz. Fehérváron leend, - kültár pedig mind azon helyen s környéken, hová ilyent a Választmány szükségesnek látand" - olvasható már az 1840. évi szabályokban. Két évvel később már a hat „kültár" helyét is közli az évkönyv: Alap, Csákvár, Baracska, Bicske, Sárbogárd és Rácalmás. III. 4.1. A könyvtár megalapítása A könyvtár törzsanyagát alkotó, a tagoktól „kölcsönzött könyvekről részletes, a könyvek állapotát is feltüntető jegyzéket készítettek, s ezeket sorszámmal látták el. Három jegyzék került elő: a 6., a 15. és 16. sorszámú. Az egyik a Mérey László kamarástól kölcsönzött 782 kötetet, a másik a Madarász Józseftől kölcsönzött 81 kötetet, a harmadik pedig a Madarász Gedeontól kölcsönzött 82 kötet könyvet tartalmazza a 1840. június 1., illetve 1840. augusztus 15-i dátummal".

160 További letétekről is vannak közvetett bizonyítékaink; a könyvtár fennmaradt anyagának - amelyben a fenti három tulajdonos könyveinek is megtalálható néhány darabja - vizsgálata során ugyanis kitűnik, hogy a könyvtáros a letétek sorszámát és a könyvjegyzék sorszámát is feltüntette a könyv utolsó oldalán. Ezáltal már a könyv kézbevételekor tudni lehetett, kié az adott mű, s a tag esetleges kilépésekor, vagy a könyvtár felszámolása esetén gyorsan visszakereshető volt a letét. Mivel ezáltal további letétek sorszámaihoz jutottunk, s a könyvekben található possessorbejegyzések is útbaigazítanak,

161 megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy a könyvtár anyagának zöme letétekből származott. A letétek java az 1840. novemberi megnyitó előtt került be a könyvtárba, de a később belépő tagok jóvoltából is kerültek még könyvek az állományba. Némelyikük közel ötszáz címet tartalmazott (vagy még többet is).

162 Név szerint bizonyosnak látszik - s ezt a possessorbejegyzések is megerősítik -, hogy a 17. szám alatt Kovachich Kandid (minimum 24 db), a 18. szám alatt Soós Imre (minimum 97 db), a 26. szám alatt Fekete János (minimum 117 db) könyve került be az állományba. Feltevés csupán, hogy a 25. szám alatt szereplő orvosi könyvek Rövesy Ferenc városi orvostól származnak. Ugyanígy csak feltevés, hogy a nem azonosított letétek tulajdonosai között ott kellett lennie a Karácsony-testvéreknek, a Salamon-család tagjainak, Barkóczy László püspöknek, Madarász Lászlónak, esetleg a könyvgyűjtő Batthyány Kázmérnak is.