Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Az olvasóegyletek Székesfehérváron és Fejér megyénbe - Előzmények - Kaszinók és olvasóegyletek (1838-1848/59)

Amikor a helytartótanács 1845 januárjában a vármegyéktől és városoktól bekéri a működő egyletek alapszabályait, amelyek rendkívül fontos forrásai témánknak, az alábbi egyletekről van tudomása a vármegyei közigazgatásnak.

98 Modrovich Elek, a sármelléki járás egyik szolgabírája február 12-én az alábbiakat jelentette: „Alsó-Alapon létez egy Casinói Társaság, mellynek azomban tudomásunk szerént rendszabályai nincsenek: - továbbá ugyan Alsó Alapi pusztában jelenleg létesült Véd egyesületi társaság, melly társaságnak rendszabályait meg nem kaphatván, így bé sem mutathatjuk." Mészöly Elek, a sármelléki járás másik szolgabírájának február 17-i jelentéséből arról értesülünk, hogy „a czéheken és Kalózon egy Olvasó Társasságon kívül más társulatok nem léteznek; - ami pedig a Kálozi Olvassó Társasságot illeti, ennek rendes alapszabályai nem lévén, azt nem mutathatjuk bé, czélja egyébb eránt ennek a társalgás és az elmének olvasás általi mívelése." Vicenty Ferenc főszolgabíró ugyanekkor kelt jelentése a leghomályosabb, ezt írja: „a Sármelléki járás fölső kerületében mindennemű közös irányú egyesületek keletkezése és azoknak rendszabályai eránt nyomozódván, de még mind ekkoráig illyenek fölállást ezen kerületben sehol [!?] sem tapasztaltuk. Vagyon ugyan Móor Mező Városában Casinói társaság, annak szabályai vágynak, mellyek egyenessen azon Társaság fent állására ki terjesztettve vágynak." Rejtély azonban, hogy egyrészt ezekről az egyesületekről semmi nyom nem maradt napjainkra; másrészt pedig az 1845-ben még bizonyára létező olvasótársasági fiókokról szó sem esik. Már az 1848. évi forradalmi események után - májusban (?) - alakult meg az egyetlen paraszti olvasókör Sárbogárdon, amelyet Sallai Pál, helybeli református tanító szervezett felvilágosító céllal. A Két garasos olvasókör valóban a tagok csekély hozzájárulásából fedezte az olvasnivalót: „két garas mellett három százan hallgatják a közköltségen szerzett népi lapok és könyvek tanait lakó helységemben" írja a Pesti Divatlapban megjelent cikkében a tanító. Sallai ki is fejti, mit ért népi lapokon és könyveken: elsősorban a Vas Gereben szerkesztette Nép Barátja c. politikai hetilapot, valamint Táncsics Munkások Újsága c. lapját. A vármegyében élő Boross Mihály (1815-1899) és Fekete János (1817-1877) röplapjai mellett népszerű történelmi és természettani könyvek olvasását is fontosnak tartja Sallai, a református tanító, a „népnövelés" érdekében.

99