Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Marx György: Lánczos Kornél (1893-1974)

egyenletben az időfüggést megszabó] K(x,y) magfüggvénynek is fizikai jelentése van. Ez esetben adekvátabb lehet a térelméleti tárgyalásmód, hiszen a mátrixszámítás csupán a sajátértékeket adja meg, viszont ismeretlen marad a sajátfüggvények tényleges menete. De ha az integrálegyenlet K{x,y) magfüggvényét valahonnan tudnánk, akkor abból mind a sajátértéket, mind a sajátfüggvényt ki lehetne számítani. Ez utóbbi esetben még az [xp - px = i h] kvantumfeltétel sem volna járulékos föltevés, hanem az is a K(x,y) belső tulajdonsága lenne. " - (A kvantummechanika kontínuumelméletté való átfogalmazását is Lánczos térelméleti ízlése motiválhatta.) Lánczos hozzájárulását a kvantummechanikához Ortvay Rudolf nagyra értékelte. Jelen sorok szerzőjének, mint Riesz Frigyes tanítványának külön élvezet, hogy Lánczos Kornél milyen felséges eleganciával kezeli a matematikát. Bevezeti elsőként azt is, amit Dirac-féle S-szimbólumként szoktunk tanítani. Világosan fölismeri x és p nem korlátos viselkedését. Hosszan foglalkoztatja, hogy a valóságtér tényleg (megszámlálhatóan) végtelen dimenziós-e (azaz Hilbert-tér), miként az xp-px= id reláció megköveteli, vagy esetleg lealkudhatok a távoli (nagyon nagy kvantumszámokkal jellemzett) energiaszintek. Mégis meg kell állapítanunk, hogy Schrödinger egy lényeges szempontból túllépett Heisenbergen és Lánczoson: bevezette a jelenségek jövőbeli viselkedésének előrelátása szempontjából lényeges állapotfüggvény fogalmát (ugyan ehhez vezető hátsó gondolatai nem bizonyultak időtállóaknak). Talán Lánczos matematikai fegyelme (szemléletes képek csábításával szemben mutatott ellenállása) magyarázza, hogy 1926-os tanulmánya nem váltott ki átütő hatást. Paulü 1926ban szintén foglalkoztatta a diszkrét mátrixmechanika és az analitikus kvantummechanika ekvivalenciája, de egyik levelében barátságtalanul írt Lánczos művéről. Az utókor megállapította: itt a nagy Pauli tévedett. Amikor egyetemi előadásainkon a mátrixmechanika és hullámmechanika egyenértékűségéről beszélünk, (vagy amikor a Dirac-5-t bevezetjük), illő, hogy elhangozzék Lánczos Kornél neve. A kvantummechanika konkrét matematikai tárgyalásmódtól független lényegét Paul-Adrien Maurice Dirac 1930-ban fogalmazta meg. Nos, később Dirac mondta, hogy az ő elmélete „pusztán Lánczos munkája általánosításának tekinthető. "