Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Marx György: Lánczos Kornél (1893-1974)

- „Nem jognak éreztük a tanulást, hanem kiváltságnak, amiért keményen meg kell dolgozni. Gimnáziumi neveltetésünk magas színvonalú volt. Nem arra gondolok, amit tanultunk, hanem arra az attitűdre, ami ott életreszólóan kifejlődött bennünk. Csodálatos érzés volt, amikor kitettek mindazon ideák hatásának, amit az emberiség alkotott. Ez az érzelmi megközelítés erősen hatott a prepubertás éveiben. Humán neveltetésünk sokfelé nyíló ajtókat tárt föl előttünk, elindultunk a költészet, a művészet, a fizika felé. Intellektuális kalandozásainkat önképzőkörben beszéltük meg. Esszéket írtunk, előadásokat tartottunk. Elménk ráérzett e viták fontosságára. Távol tudtunk maradni a dogmatikus gondolkodástól, hiszen egy-egy téma különböző aspektusait tárgyaltuk meg egymással. Már a gimnáziumban elsajátítottuk azt a tapasztalatot, hogy ugyanazt többféle irányból lehet megközelíteni. " Érettségi után a magyar királyi Tudományegyetemen tanult, Eötvös Lorándot is hallgatta. 1916-ban szerzett tanári diplomát, majd Tangl Károly mellett a Műegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén volt tanársegéd 1920-ig. Itt készült doktori értekezése „A Maxwell-féle éter-elmélet függvénytani vonatkozásai" címmel. A téma kijelöli Lánczos kutatói pályáját: fizikai térelmélet és alkalmazott analízis. Témaválasztása Budapesten nem volt magától értetődő. E témával Pesten nem sok keresnivalója lehetett, hiszen a két vezető professzor, Eötvös Loránd és Fröhlich Izidor 20. századba jól benyúló életük végéig nem tudtak megbarátkozni az elektromágneses mező Faraday-Maxwell-féle ideájával. De Lánczos már hallgatóként átjárt Budára. A Műegyetemen hallgathatta Zemplén Győzőt, a maxwelli elektrodinamika lelkes szószólóját és avatott művelőjét. (A Lánczosnál 9 évvel idősebb, szintén Pesten tanuló, de Budára Zemplén előadásai kedvéért átjáró Novobátzky Károly vallotta Zemplén befolyását.) Zemplén 1916-ban meghalt az olasz fronton. Ezért Lánczos disszertációjának tervezett szövegét véleménytkérőleg Einsteinnek, Lauénak, Plancknak, Sommerfeldnek küldte el. 1919- december 3-án keltezett levelében ezt írta Einsteinnek: - „Megkíséreltem, hogy az elektronelmélet számára új utat nyissak. Munkám a speciális relativitás elvére támaszkodik. Az általános relativitáselmélet megszületése az egész munkát anakronisztikussá teheti. Mégis azt hiszem, hogy az itt képviselt ál-