Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Ronyecz József: Lánczos Kornél útja Székesfehérvártól Székesfehérvárig

Annak ellenére, hogy 1932-ben Frankfurt am Main Goethe Egyetemén professzori kinevezés várta, az említett okok miatt nem tért vissza Németországba. Egy ideig még Lafayette-ben maradt, ahol elsősorban a repülőmérnök-tudomány és mérnökképzés területén mint a matematika professzora dolgozott. Erről az időszakról viszonylag kevés részlet áll rendelkezésünkre. A második világháború időszakában, 1943^44-ben matematikus beosztásban a National Bureau of Standard alkalmazottja. Ezt követően senior kutató a Boeing repülőgépgyár az Airplane Company székhelyén, a Washington állambeli Seattle városában 1946—49-ig. Itt, mint később vallotta kiváló, tehetséges mérnökökkel dolgozott együtt, akik azonban nem voltak kellően jártasak a matematikában. Ők mérnöki nyelven fogalmazva feladták a kérdéseket, melyet azután Lánczos átültetett a matematika nyelvére [19]. Ilymódon közvetítő szerepet játszott a mérnökök és a matematika között. 1949—52-ig a Californiai Egyetem (Los Angeles) Numerikus Analízis Intézetében kutató professzor. Amerikai munkássága 15 éven át főleg az alkalmazott matematika területére esett. Szintetizáló képessége, matematikai tájékozottsága és elegáns megoldásai a matematika területén is gyümölcsözőek voltak. Intenzív alkotómunkájára jellemző, hogy ebben az időszakban húsznál több publikációja és három könyve jelent meg, zömmel a numerikus matematika területéről. Fő kutatási területe ebben az időben a variációszámítás, a Fourier-sorok, a differenciál és integrálegyenletek megoldási módszerei, lineáris algebra. Ezen a területen számos tételt az ő nevével jegyeznek. (Lásd Schipp Ferenc dolgozatát.) 1952-ben tagja volt annak a munkaközösségnek, amely a Csebisev-polinomok táblázatának megtervezésére és elkészítésére alakult. Az Egyesült Államokban eltöltött évek, a matematika terén elért eredmények sem feledtették vele eredeti programját. A „felpörgetett" amerikai évek intenzív munkája után - kissé megfáradva - nyugodtabb körülményekre vágyott. Amikor a dublini Institute for Advanced Studies professzori állást ajánlott fel számára, 1952-ben hazajött Európába. Itt minden idejét és energiáját annak a magaválasztotta régi-új problémának szentelte, amelyen több mint fél emberöltőn át fáradhatatlanul dolgozott: a gravitáció, elektrodinamika és a hullámmechanika