Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Ronyecz József: Lánczos Kornél útja Székesfehérvártól Székesfehérvárig

Érettségi után tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol a kísérleti fizikát az akkor már világhírű Eötvös Lorándnál, az elméleti fizikát Fröhlich Izidornál hallgatta. Mint később visszaemlékezéseiben vallotta: „... az ő előadásaira még emlékszem és rendkívül magasra tartottam azt, hogy ő milyen elegánsan magyarázott és milyen kitűnő kísérleteket mutatott, amelyeknek mindig valami rendkívüli jelentősége volt és ami gondolkodásra sarkalt. " Matematikából Beke Manó, Rados Gusztáv és az éppen ebben az időben Kolozsvárról Budapestre települt fiatal matematikus Fejér Lipót voltak professzorai. Fejér Lipótról így vall később: „Rendkívül kiváló matematikus, világhírű ember volt már akkor is, nagyon fiatal ember és nagyon korán rendes egyetemi tanár lett. Rendkívül értékes előadásokat tartott, nagyon élveztem előadásait. " 19l6-tól 1920-ig a Műegyetemen Tangl Károly tanársegédjeként az volt a feladata, hogy előkészítse a fizika-előadások kísérleteit, „...ez volt egyetlen epizódja életemnek, amikor kísérleti fizikával foglalkoztam", vallotta később. Valójában érdeklődését már ebben az időben is az elméleti fizika vonzotta. Ebben a témakörben írta meg doktori értekezését is 1919-ben, a maga választotta témából. Annak ellenére, hogy ebben az időben Lánczos Kornél sokat tartózkodott Németországban és már 1920-ban belépett a Német Fizikai Társaságba, az Einsteinnel való személyes találkozóra csak a disszertáció megvédése után, 1921-ben került sor. Erre az első találkozóra később így emlékezett: „Első megbeszélésem Einsteinnel akkor volt, amikor 1921-ben Németországba mentem. Csupán néhány perces beszélgetésre nyílt alkalom két előadás közti szünetben. Borzasztóan csodáltam őt, és valóságos remegés fogott el, szívem hevesen dobogott, amikor a folyosón messziről láttam, hogy közeledik felém." Az ő bíztatására és bátorítására kezdett el intenzíven foglalkozni az általános relativitáselmélettel. Az I. világháborút követő időszak súlyos politikai és gazdasági válsága, az egyetemeknek a háborút követő zilált állapota és az itthon általában is nehéz körülmények arra késztették, hogy hazáját elhagyva Németországban gyarapítsa tudását, keressen megélhetést. így lett 1921. szeptemberétől Freiburg egyetemén 1924-ig Franz Himstedt asszisztense. Ettől kezdve