Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Lánczos Kornél: A tudomány, mint a művészet egyik formája

egyenlet, E= mc

2 volt az atombomba alapja. De a tudomány nem vonható felelősségre azokért a jó vagy rossz dolgokért, amelyekre felhasználják. Jó és rossz, szép és csúnya, hasznos és haszontalan, ezek olyan fogalmak, amelyeknek nincs helyük a tudományban. A tudomány tényekkel és nem értékekkel foglalkozik. Ugyanakkor az alkotó művészetek nem létezhetnek értékítéletek nélkül. Valóban, a szépség kategóriája majdnem elkerülhetetlenül jelen van a művészi alkotásokban. Úgy tűnik, hogy ez az a négy legszembetűnőbben ellentmondó szempont, amely a tudományokat és a művészeteket két teljesen elkülönített és ellentétes táborba sorolja. Talán nem érdektelen sorra venni ezeket a pontokat és figyelmesen megvizsgálni a tartalmukat. A kettéválás valóban annyira abszolút, mint ahogy azt az előző állításaink mutatják? Az első pont szerint a tudomány tényekkel foglalkozik, ugyanakkor a művészetben a képzelet szabadon csaponghat. Egyszóval azt mondhatjuk: a tudomány tényszerű, a művészet látnoki. Emlékszem, hogy sok évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államokban a purduei egyetem fakultásán dolgoztam, volt a fakultáson egy vitaklub, melyben a tudomány legkülönbözőbb ágaival foglalkozó kollegák vehettek részt. Egyik alkalommal, miközben a „tények"-ről beszéltünk, valaki megkérdezte: „Mi az, hogy tény?" Mindegyikünk nagyon igyekezett kielégítő definíciót adni, de kiderült, hogy az egyáltalán nem olyan könnyű, mint ahogy gondolnánk. Ezért elhatároztuk, hogy utánanézünk különböző tankönyvekben, szótárakban és enciklopédiákban, és a legközelebbi találkozón összehasonlítjuk a jegyzeteinket. Kiderült, hogy az egyes meghatározások néha még ellentmondásban is voltak egymással és ténylegesen kielégítő választ nem sikerült találni. Archimédesz megtalálta az úszó testek merülési törvényét és ezzel tényt állapított meg. Galilei azt a tényt demonstrálta, hogy a nehéz és a könnyű testek egyenlő gyorsasággal zuhannak a Föld felé. Aztán, századunk kezdetén, olyasmi történt, ami kizökkentette a dolgokat a maguk megszokott rendjéből. Felfedezték az atomos szerkezetet. Ma már persze az „atom" mindennapi szó. Mindenki hallott már az atomokról, sőt még az atommagokról is, amelyek hatalmas mennyiségű energia forrásai. Ma már alig hihető, hogy a múlt század