Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Lánczos Kornél: Einstein és a jövő

arra a következtetésre vezetnek, hogy a metrikai háttér egyáltalán nem sima, hanem erősen agitált. Állunk a tó partján, és nézzük a tó felületét, mely tükörsima. Most jön egy kis szél és hirtelen a felület millió kis fodorba változik át. Ezek a kis fodrok nagyon megváltoztatják a görbületi viszonyokat. Míg a közepes görbület előbb zérus volt, most a közepes görbület igen nagy értékeket vesz fel. Minél kisebb a hullámhossz, annál nagyobb a görbület. Ha feltételezzük, hogy a hullámhossz szubmikroszkopikus, akkor könnyen lehet, hogy a felületet tükörsimának tartjuk, holott nagyon is agitált és a görbületek rendkívül erősek. Ezt a még kissé elmosódott képet, melyet „dinamikus relativitás'''-nak neveztem el, a hatvanas években egy sokkal határozottabb képpel cseréltem fel. Tudjuk, hogy egy parciális differenciálegyenletnek még végtelen sok megoldása van. A kiválasztás azzal történik meg, hogy határozott szimmetriafeltételeket vagy határfeltételeket rovunk ki. Például Einstein a gömbszimmetrikus megoldásokra fordította a figyelmét. Mi volna, ha ehelyett a periodikus megoldásokat vizsgálnánk meg, mégpedig olyat, amelyik periodikus mind a négy koordinátában? Ez a tér-idő-kontinuum egy kristályos struktúrájára vezetne. De hogyan lehet ezt az idő és tér látszólagos izotropikus viselkedésével összeegyeztetni? Talán azzal, hogy ezen kristály rács-állandója rendkívül kicsiny. A természet legfontosabb univerzális konstansai a következők: c = fénysebesség k = Newton-féle gravitációs konstans h = Planck-állandó A c = 1 választása megengedi, hogy az időegységet vagyis a szekundumot a téregységre, vagyis a centiméterre vezessük vissza. A k = 1 megengedi, hogy a tömegegységet, vagyis a grammot, szintén a centiméterre vezessük vissza, ami érthető, ha arra gondolunk, hogy az Einstein-féle elmélet értelmében a tömeg voltaképpen görbületet, vagyis tisztára geometriai mennyiséget jelent. Marad tehát a centiméter, ami teljesen tetszőlegesen választott egység. Ha most még a Planckféle constans is h = 1 tesszük, akkor egy természetes hosszú-