Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

IV. Az utolsó katonai szereplésem

tói keletre. Mindkét elgondolás és terv végrehajthatatlan volt az alábbiak mi­att. Éjjel kb. 3 h volt. A csapatok legjobb esetben nemrég érkeztek az Ungvár előtti vonalba. Leharcoltak és a nagy menetek után igen fáradtak. Az Ungvár előtti állás tartalékának szánt csoport, amely fenti feladatra leginkább számí­tásba jöhetett, a legmesszebb volt, tegnap még Turjaremeténél harcolt. A saját hadtestbeli csapatok távolsága az elfoglalandó védőálláshoz az űrben legalább 30 km-t tett ki. A csapatokat éjjel, részben talán még meg is kell keresni, pihentetni kellene őket. A gépkocsiszállítást meg kellett volna szer­vezni. Ilyformán a védelem megszervezésével az űrben, saját hadtestbeli erőkkel, csak kb. 8-10 óra múlva (tehát délre) számolhattam. Tehát elkések. Számolhatok-e sikerrel? Nem! Ez az út tehát nem volt járható. Hátrébb kel­lett jobb oldalon védelmének megszervezését megkísérelnem. Nem maradt más hátra, mint a jobbszárny seregtestnek, a 6. gyaloghadosztálynak teljes visszakanyarítása, hátrébb az Ung folyóra. Ezt kívánta a harcászati helyzet, az orosz várható további gyors előnyomulása, keletről Ungvár irányába. A 6. gyaloghadosztályt csak így lehetett a képzendő hurokból kihúzni. Felhívtam távbeszélőn a hadsereg-parancsnokságot, először a vezérkari fő­nök 152 jelentkezett, átvette tőle a készüléket a hadseregparancsnok. Nem akart jobbszárnyam visszavételéhez hozzájárulni. Újból előadtam neki a hely­zetet az alábbi szavakkal. Egyszerű harcászati feladat, saját csapataim védfő­állás elfoglalásában észak-kelet felé néző arcvonallal (Ungvár előtti állás). Jobb oldalamban kb. 25-30 km mélységben az orosz előnyomulóban és már az elfoglalandó védőállás jobbszárnya mögött van, a jobbszárnyamon, vagyis az oldalamban az V. hadtest értéke nullával egyenlő, saját erőimmel az oroszt feltartóztatni nem tudom, mert nincs csapatom a közelben. Mi ezen helyzet­ben a harcászati elhatározás? A hadseregparancsnok erre nagy nehezen hozzá­járult a visszavételhez, azzal a feltétellel, hogy az Ung folyón hídfőket kellett biztosítani. Már virradatkor, október hó 27-én 4.30 h-kor, kiadtam az intézke­dést a 6. gyaloghadosztály visszavételére és az Ung folyómenti állás elfoglalá­sára azzal, hogy Ungvárt tartsa biztosan kézben és a 2. hegyi dandárral való csatlakozásnál is, (kb. Ókemencénél) biztosítson hídfőt az Ung keleti part­ján. Ugyanakkor jelentették, hogy orosz harckocsik előnyomulásukat keletről az űrben tovább folytatják Ungvár felé. Páncéltörő fegyvereinket megkerülve délről, Minanj felől közelítik meg Ungvárt. Fokozatosan felborították Vályi ezredes összekapart, kimerült és elcsigázott csoportját, annak gyér védelmét. Vályi ezredes 7 h-i jelentése szerint csoportjának helyzete áttekinthetetlen. Ugyancsak 7 h-kor a hadseregparancsnok, a német felettes parancsnokság ellenzése miatt, visszavonta az előbbi hozzájárulását a 6. gyaloghadosztály visszavételéhez. Jelentettem neki azonban, hogy a mozgások már folymatban voltak. 7.15 h-kor Vályi ezredes jelenti, hogy csoportja állásait sokáig már nem tarthatja. Ebben az időben már, valószínűleg V. hadtestbeli csapatoknak Ungváron át való visszavonulását figyelhettük meg. A hadtest tüzérparancs-

Next

/
Thumbnails
Contents