Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

II. A 13. könnyű hadosztály harcai a Don menti téli csatában

A hangulat nálunk a fentiekhez megfelelően alakult. Akadt tiszt a hadosz­tály-parancsnokságnál, aki különben kiválóan elvégezte kötelességeit, de tel­jes felszerelését egy pillanatig sem tette le, ideértve a kézigránátokat a zsebek­ben, sisak a fejen. Sokaknál az alkoholfogyasztás fokozódott. Az alkohol fo­gyasztását a hideg miatt nem lehetett megtiltani. Az emberek nem voltak olyanok mint rendesen, valószínűleg magam sem. Nyugodt alvásról nem le­hetett szó. Igen gyakran rontott be a parancsnokságra, lévén az arcvonaltól csak párszáz méterrel, jelentő futó, sokszor tiszt is azzal, hogy az orosz harc­kocsikkal itt és itt betört, utcai harcok stb. Ilyenek persze, mind az idegekre mentek. Leírni a hangulatot igen nehéz, ilyet végig kell csinálni. Hozzá még a dermesztő hideg. A gépkocsikat a hideg miatt állandóan járatni kellett. Kü­lönben egyáltalán nem lehetett azokat beindítani. Volt gépkocsi, amely há­rom napig helyben járt és mégsem tudott megindulni a differenciálban meg­fagyott olaj miatt. A parancsnokságon az élet és az ügymenet már nem volt hadosztályparancsnok-szerű, inkább egy zászlóalj-parancsnokság ügymene­téhez hasonlított harcban. Hajlandóság mutatkozott népítéletekre. Benn ülök az asztalomnál, mely egy ablak előtt állt. Valamely okból kime­gyek rövid időre. Mialatt kint vagyok, az ablak előtt egy nagyobb gránát vagy akna robbant, eltörte kis darabokra az ablaküveget, melynek darabjai asztalomat elborították. Ha az asztalomnál lettem volna a robbanás pillanatá­ban, az üvegszilánkok, jó esetben, súlyosan megsebesítenek. Délután szóbeli tájékoztatás érkezett a 168. német hadosztály-parancsnok­ságtól, hogy a városból valószínűleg holnap, 19-én este kitörünk, éspedig négy lépcsőben. A 13. magyar könnyű hadosztály a második lépcsőben fogja a várost elhagyni. Ezen előzetes értesítés, amelyet azonnal továbbadtam, fel­villanyozó hatással volt és általános igaz örömet keltett. 18 h-kor érkezett meg az írásbeli parancs a kitörésre. Ennek lényeges pontjai az alábbiak voltak. Menet egy oszlopban, négy menetlépcsőben, január 19-én. A városból való kilépést német alakulatok biztosítják, esetleg kierőszakolják. A 13. könnyű hadosztály nem a 2., hanem a 4. utolsó lépcsőben, mint utóvéd hagyja el a várost. Az 1. és 2. német menetlépcső még napközben indul. A 3. német menetlépcső 16 h-kor indul Osztrogozsszk déli kijáratától. A magyar lépcső 3 km-re követi a 3. lépcső végét. A magyar lépcső tehát akkor indulhat el Osztrogozsszk déltől, amikor az előtte menetelő lépcső Peski délt elhagyta. A városból való kilépés biztosítása után, a biztosító 248. német utászzászlóalj (Radnitz százados) követi a magyar menetoszlopot. Menetvonal egyelőre Gni­lojén át a vasútvonal, ez - menetközben - esetleg módosítva lesz. Menetcél általában Alekszejevka. Orosszal való találkozás esetén át kell törni. Szétszó­ródás esetén irány Novij Oszkol. (Oszkol egy kisebb folyó, mely párhuzamos általában a Don folyóval, attól kb. 150 km távolságra nyugatabbra folyik, védővonalnak alkalmas. E folyó mentén fekszik Novij Oszkol, kisebb város.) A 13. könnyű hadosztálynak 19-én 12 h-tól az egész város védelmét át kell

Next

/
Thumbnails
Contents