Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

II. A 13. könnyű hadosztály harcai a Don menti téli csatában

tály kiesése rniatt az arcvonalban Ribnojétól Osztrogozsszkig egy űr tátongott. Az oroszok először 11-kor indítottak támadást Ribnojéra átalában délnyugati irányból. Ez a támadás az arcvonalunkat visszamozgásba hozta, de ellentámadással az arcvonal helyreállt. Kb. 16

h-kor újabb orosz támadás indult meg, harckocsitámogatással ugyanitt. A 7. gyalogezred jobbszárnya viszsza lett szorítva Osztrogozsszk szegélye előtt lévő hullámra. A harc késő esti órákig tartott, közelharcra is sor került. Az ezen a területen álló 13/6. üteg nemcsak közvetlen lövéssel, de géppuskáival is részt vett a küzdelemben. Ugyancsak részt vett itt a küzdelemben a városban maradt 101/2. légvédelmi ágyús üteg 3 lövege, két harckocsit lőtt ki. Az arcvonal itt végig visszakanyarítva maradt. A 10. könnyű hadosztály kiesése miatt a Magda-csoportot rögtön Osztrogozsszk délkeleti szegélyére kellett védelemre rendelni. Az oroszok a pályaudvart elfoglalták. Az orosz ezen a napon a 7. gyalogezred balszárnya és a németek ellen is sikertelenül támadott. Még a délelőtt folyamán kiadtam az intézkedést a védelem átszervezésére. Ennek lényege: a védőkörletet és a várost szektorokra osztottam. A szektorokban lévő erő nemcsak a fő ellenállási vonalat, de második vonalként a város szegélyét is tartozott védeni, ily módon még volt a szektorokon belül a rendszeres váltás lehetősége. A védelem végrehajtását megbeszéltem a parancsnokokkal. Az összeköttetést újra megszerveztük. A német hadosztályparancsnok részéről a városon kívüli eseményekről tájékoztatást sohasem kaptam. Az első időben mindenki a német Cramer-hadtest felmentésében bízott

93 A német hadosztályparancsnokkal a viszonyt végig hűvösnek mondhatom. Nem tudott, vagy nem akart barátságos légkört teremteni. Az orosz mondhatni állandóan, több-kevesebb hevességgel, lőszerkészletei szerint lőtte a várost. 17

h-kor érkezett a parancsnokságra egy szakaszvezető két honvéddel. Hadifogságban voltak, az orosz 309. lövészhadosztály parancsnoka küldte őket át, az alábbi orosz szövegű írásbeli felszólítással. „Az osztrogozsszki magyar csapatok parancsnokának! Adjátok meg magatokat, mert teljesen körül vagytok kerítve. ígérünk kenyeret, munkát, szabadságot. Ugyanezen úton választ kérünk 17

h-ig (a mi időszámításuk szerint 19

h-ig)". Aláírás: Meücov ezredes. A fej bélyegző a 309. lövészhadosztályt tüntette fel. A lőszerhelyzet a nagy fogyasztás mellett mind rosszabb lett. Ezért a városban szétszórt és az elhagyott lőszert különítményekkel összegyűjtettem. Nagy meglepetésemre kb. 10 tonna lőszer gyűlt össze, ami a lőszerhiányt egyelőre csökkentette. A lőszerpótlás érdekében felmerült a kitörés gondolata, a gubarevkai volt hadtest-lőszerraktár készleteinek a városba való szállítása érdekében. Sajnos, azonban biztos tudomást szereztünk arról, hogy a raktár fel lett robbantva. A robbantást még január hó 15-én rendelték el. Jelentések szerint a német legénység magyar ruhát igyekezett magának szerezni. Feltevés szerint így, fogságba jutás esetén, más bánásmódot remélt. A város védelmében a magyar és német részek sokszor teljesen keverten küzdöt-