Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

II. A 13. könnyű hadosztály harcai a Don menti téli csatában

Mutnikot szemeltem ki, velem jött volna a vezérkari főnök és egy tiszt, egy gépkocsin. A parancsnokság többi részét tervem szerint Osztrogozsszkba szándékoztam küldeni. A sajátokkal az összeköttetést ameddig lehetett a vasútvonal mentén gondoltam fenntartani. Nem ismertem persze még akkor a jobbról bekövetkezett orosz áttörés eredményét, vagyis, hogy az orosz a 10. könnyű hadosztályt is oldalba és hátba támadta már. Rövidebbel ezután távbeszélőn felhívott a magyar IV. hadtest parancsnoka, akinek már nem voltam közvetlen alárendeltje. Kb. a következőket mondta: lehet, hogy a katonasors egy időre elsodor egymástól minket, hogy hosszabb ideig nem látjuk egymást, azt tanácsolja, hogy mindig a 10. könnyű hadosztály felé tartsak. Nem értettem egészen. A koroto jaki feladatomra gondoltam. Nem mondott többet. Jelentettem, hogy a 168. német hadosztály parancsára Koroto jakba megyek. Azt mondta: nem. Kértem ezen parancsnak a német hadosztály útján való kiadását. Elrendelte, hogy Korotojakba való menet előtt jelentkezzem a német hadosztály-parancsnokságnál. A hadtest törzstisztjei hasonlóan ugyancsak elbúcsúztak törzsem tisztjeitől. A 13. könnyű hadosztály-parancsnokság kb. 18.30-kor hagyta el régi harcálláspontját. Az orosz már erősen lőtte azt. A korotojaki feladatra teljesen felkészülve indultam el Osztrogozsszkba. Ott a 168. német hadosztály parancsnokának Korotojakra való útba indulásomat jelentettem. Módosította parancsát. Törzsem álláspontját Ribnojében állapította meg. Tehát Korotojak körvédelmét elejtették. Részletes helyzettájékoztatást kaptam. A német parancsnok szerint január 16-án a balszárny további, de nem lényeges visszavétele várható. A 10. könnyű hadosztály eredeti védőállásaiban fog védeni. Javasoltam, az arcvonalnak mielőbbi visszavételét általában Ribnoje és az Osztrogozsszktól északra levő hármas útvilla területére. Osztrogozsszk körvédelméről még nem volt szó. Jelentettem, hogy aznap a városban éjjelezem és másnap indulok Ribnojéra. Még Osztrogozsszkból igyekeztem a csapatokkal, főleg a 31. gyalogezreddel, az összeköttetést felvenni. Jeleztem utóbbinak, a további várható visszavételét. A 31. gyalogezred általában Korotojakon át vonult vissza, azt rendezetten hajtotta végre. Az orosz nem támadott, csak tapogatódzva követett. Az élelmezési nehézségek megszüntetésére még az éjjel, 5000 adag szalonnát és kenyeret szállítottam ki a balszárny részére. Az összeköttetést a németekkel a balszárnyon a 31. gyalogezred, az elrendeltek szerint, nem tudta felvenni. A németek ugyanis hátsóbb vonalba vonultak vissza. Az orosz a résen át beszivárgott. A tüzérségnek az összes eszközeink bevezetésével még sikerült az északi támogató tüzércsoport lövegeit, lőszerrel együtt visszavonni. Az éjjel Osztrogozsszkot igen heves bombatámadás érte, minden recsegettropogott, de annyira ki voltam merülve, hogy elaludtam. A január hó 15-e a hadosztály részére ugyancsak súlyosnak bizonyult. A balszárny teljesítménye kimagasló volt. A csapatok a hidegtől nagyon szenvedtek. Nehéz olyan harcos állapotát úgy fizikailag, mint lelkileg leírni, aki