Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)
II. A 13. könnyű hadosztály harcai a Don menti téli csatában
tin területén a gépkocsiról leszálltam, ő továbbment Kolbino felé. A rohamtanfolyam parancsnokának szóban ismételtem és részleteztem a feladatát. Jó kilátópontról az alábbiakat észleltem. A 7. könnyű hadosztály mindenütt teljes visszavonulásban, részben egyenesen nyugatnak, részben Ternovoje irányában a hadosztályomon keresztül. Teljesen felmorzsolódott, rendszertelenül vonult vissza, vele számolni már nem lehetett. Bebizonyosodott a Peskovatka, Szoldatszkoje, Prilepi hídfő feladása a 7. könnyű hadosztály részéről, mint ahogy azt már a 31. gyalogezred jelentette. Az orosz már az útszerpentin területét is lőtte, melyen át a 7. könnyű hadosztály visszavonulása saját csapataimon keresztül állandóan folyt. Elhaladt mellettem Ternovoje felé a 7. könnyű hadosztály parancsnoka 78 és a már visszafordult hadtestparancsnok is. Magam is Tern ovo j éra mentem vissza. Itt a hadtestparancsnokkal együtt a 7. könnyű hadosztály visszaözönlő részeit legalábbis irányítani igyekeztünk. A hadtestparancsnok, a közben Ternovojéra beérkezett, a VII. sízászlóaljat alárendelte nekem. Ezt a sízászlóaljat (Éhn alezredes 79 ) a hadtestparancsnok hozzájárulásával ugyancsak a kolbinói útszerpentin területén védelemre alkalmaztam. A hadtestparancsnok, tekintet nélkül az eddigi sávokra, az egész Potudany védelemmel megbízott. Ezen védelem már meg volt szervezve. A sízászlóalj parancsnokát személyesen eligazítottam. Hangsúlyoztam előtte feladata rendkívüli fontosságát. A rohamtanfolyamot alárendeltem neki. Visszaérkezve a hadosztály-parancsnokságra, a délelőtt folyamán az alábbiak jutottak tudomásomra. A 7. gyalogezrednél élénkebb tűztevékenység volt, különösebb esemény nélkül. A 7/1. zászlóalj maradványai bevonultak az ezredhez. A hadtest távbeszélőn többször is intézkedett arra, hogy a kolbinói hidat feltétlenül tartani kell. Ezt a parancsot a hadosztály végrehajtani már nem tudta. Egy előre ugró hídfő tarthatatlan volt a személyesen tapasztalt helyzet miatt. A híd a jelentőségét a befagyott folyón amúgy is elvesztette. Ott lehetett a folyón át közlekedni, ahol az ember akart. A parancs a sízászlóalj részére már ki volt adva, tehát a parancs lényegi módosítására lett volna szükség. A zászlóalj esetleges felmorzsolása pedig kérdésessé tette volna a Potudany összvédelmét. Schuth százados, a 7. könnyű hadosztálynál lévő összekötőtiszt utolsó jelentése kb. délben érkezett be. Eszerint Kolbinó falu elesett. Az orosz legalább 20 km-es áttörési mélységet ért már el. Megérkezett annak a híre, hogy a német 168. hadosztály élei már Osztrogozsszkba érkeztek, még az este elérik a Potudany vonalat, másnap támadnak 80 . Ezen hír igen nagy örömet és megkönnyebbülést okozott. A német hadosztályparancsnok 81 hamarosan felkeresett. Lelkemre kötötte a balszárnyam tartását. Megnyugtattam. Biztosra vettük most már a helyzet teljes tisztázását. A hírt haladéktalanul a küzdők tudomására hoztam. Rumy ezredest még a délelőtt folyamán az egész Potudany védelem feletti
