Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

Jegyzetek (Szabó Péter)

JEGYZETEK A jegyzetben előforduló tábornokoknak, törzstiszteknek, főtiszteknek, va­lamint tiszteknek csak az emlékiratban tárgyalt időszak alatt betöltött tisztsé­geit és rendfokozatait közöljük. 1. Hollósy-Kuthy László édesapját Kuthy Lajosnak (1848-1898), édesany­ját Hollósy Katalinnak (1857-1944) hívták. Az emlékirat szerzője 1921 óta írja nevét Kuthy helyett Hollósy-Kuthy-nak. Ekkor igazolta nemesi előnevét (gesztenyesi) és kettős családi nevét. 2. A kőszegi és a marosvásárhelyi katonai iskolák ún. katonai alreáliskolák voltak. Ezek a négy évfolyamos, német tanítási nyelvű katonai iskolák a tíz- és tizennégy éves kor közötti növendékek számára a középfokú isko­lai oktatás első négy osztályának tananyaga mellett a katonai alapismere­tek elsajátítását is biztosították. 3. Kismartonban ún. katonai főreáliskola működött. A tizennegyedik élet­évüket betöltött, a katonai alreáliskola, illetve a gimnázium vagy civil főreáliskola negyedik osztályát sikeresen elvégzettek kerülhettek ide. Ezen katonai iskolatípus elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa a kato­nai akadémiák számára a szükséges hallgatói létszámot. 4. A katonai akadémiákra - nevezetesen a mödlingi katonai akadémiára is - való jelentkezésnél érettségi vizsgával vagy a katonai főreáliskola sike­res végbizonyítványával, illetve a hadapródiskola harmadik évfolyamá­nak jeles rendű elvégzésével kellett rendelkezni. 5. Hollósy-Kuthy László első világháborús harctéri szolgálatait - szakasz ­századparancsnoki beosztásban - a 7/7, 4/5., 3/5., és az 1/39. árkászszá­zadoknál teljesítette. Harcolt: 1915-ben és 1916 elején az olasz fronton a Km vidéki állásharcokban és Dél-Tirolban; 1917-ben a román fronton (Borszék, Uz, Ojtoz-völgy); 1918-ban újra az olasz fronton (Asiagó-fenn­sík, Brenta-völgy). 6. A vezérkari tisztképzés az 1920-as, '30-as évek Magyarországán a trianoni tiltó rendelkezések miatt rejtve folyt. A két, majd három év időtartamú vezérkari képzést nyújtó iskolának az 1920-as évek elején „Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyam", később „Budapesti Szabályzat­ismertető tanfolyam" volt a neve. A Hadiakadémia nevet hivatalosan csak 1939-ben vette fel. Ezen katonai intézménybe jelentkezőknek több­napos, komoly felvételi vizsgán kelett bizonyítani felkészültségüket. 7. Jány Gusztáv (Rajka, 1883. 10. 21.-Budapest, 1947. 11. 28.) vezérez­redes. Fontosabb beosztásai: 1931. és 1936. között a Ludovika Akadémia parancsnoka, 1940. 03. 01. és 1943. 08. 01. között pedig a 2. hadsereg, majd a hadműveleti 2. magyar hadsereg parancsnoka. 8. Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. 01. 06.-Budapst, 1946. 03. 12.) hivatásos katonatiszt, politikus. 1935-ben mint vezérkari őrnagy, nyugállományba

Next

/
Thumbnails
Contents