Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Felszíni alakulatok nevei

9. Vinár puszta: Egy 1440-ben keltezett oklevél szerint Chorgóhoz tartozott Winár puszta, továbbá 3 malom és egy halastó. Ennek a helyét végképp nem tudjuk meghatározni, lehetséges az,hogy egy későbbi külterületi lakott hely területével azonos. Megtévesztő lehet ezzel kapcsolatban az, hogy egy Vinár nevű falu Mórtól észak-nyugatra is előfordult a 18-19. században. A szóbeli hagyományok nem szólnak erről a településről sem. 10. Zaboka: 1193-ban Zoboca, más néven Bakon, 1232-ben Zabaca, 1476-ban Zabokafewlde, 1536-ban Zabokapusztai kaszáló. A birtokot 1193-ban III. Béla a székesfehérvári kereszteseknek adományozta. A 13. században a Csákok birtokolták, majd visszaszállt a királyra. Az 1400-as évek második felében a Rozgonyi család bérelte a keresztesektől, de a bérleti díjat hosszú időn át nem fizették meg. A puszta a mai község nyugati részén,a Pörösök, a Gányások, vagy az Eklézsia rét területén lehetett. A Zabokai kaszáló a Gányásaljai réttel lehet azonos, ez a víztározó része. Szerepel egy Zabokai erdő is a Csurgóval kapcsolatos határbejárási iratokban, ez a Várhegy egy részét jelölhette a 18. század elején. Többek szerint Zoboca a Bakon /Bukon/ nemzetség fő szálláshelye volt a középkorban. Kiss Lajos szerint a Bakony hegység neve is innen ered. II. FELSZÍNI ALAKULATOK NEVEI 11. Aszó: 121 1717-ben Asso völgy, 1856-ban Aszói völgy és Aszói erdő, 1979-ben Aszó. A helynév legtöbb forrásban a közeli Várheggyel együtt fordult elő.Nevének eredetére vonatkozóan több magyarázat szolgál. Az Aszó sző kapcsolatba hozható az egykori Osones római településsel, és gondolhatunk vele kapcsolatban a délszláv nyelv "Osoi" árnyékos lejtőt, vízfolyást, völgyet, vagy szakadékot jelentő szavára is.