Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Helységnevek

A területén középkori vármaradványok jelzik az itt lezajló egykori eseményeket. 1922 és 1966 között Rákhegy Fehérvárcsurgóhoz tartozásával a következő földrajzi nevek számítottak a község határához; Rákhegyi harangláb, Régi iskola, Új iskola, Gubacs /Kalló/ malom, Vaskapu /hegy, gát és malom/, Knopper Mühl, Ú-Guther Wiese, Rákhegy közötti dűlő, Kődis telep, Sólyom dűlő, Homoki dűlő, Meluzina forrás, Somogyi dűlő, Alsó- és Felső Vaskapu dűlő, Ö-hegy. 3- Igar: 1201-ben Villa Vygor, 1302-ben Poss, terra Igar, 1348-ban Igor, 1740-ben Igár. 1193-től a székesfehérvári keresztesek birtokaként szerepelt a 16. század elejéig. Ezektől a Rozgonyi család bérelte az 1400as évek második felében. További birtoklástörténete Csurgóval volt kapcsolatos. A puszta a török kor végétől külterületi lakott helyeként fordult elő, és ma is Fehérvárcsurgó határrészének számít. Az 1970-es évektől a Csákvári Állami Gazdaság használja a puszta területét. A helységnév a közép-iráni nyelv "erős" jelentésű szavához kapcsolható, de származhat a germán "Ingvarr" személynév.ből is. Megfelelő források hiányában a név eredetét az előzőkhöz kötni erőltetett dolog lenne. Igar területén középkori temető maradványok kerültek felszínre az 1950-es években, ezek bizonyosan a török kor előtti település temetkezőhelyére utalnak. 4. Gajapuszta: A néhány épületből álló puszta a Gaja-patak bal partján feküdt,az egykori Sulák malomtól délre. A külterületi település neve a közeli Gaja-patakkal kapcsolatos, ilyen néven 1902-től 1963-ig fordul elő Fehérvárcsurgó határában. A területén római kori fal- és egyéb épületmaradványokra bukkantak 1971-ben.