Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Dűlők nevei

A kastélykerttől délkeletre fekvő terület a Károlyi uradalom részét képezte, ahol egy lovarda 373 n. ölön, egy faiskola 158 n. Ölön és a már említett Mocsár 1100 n. ölön volt található 1883-ban. A dűlő a mai Diós út házain túl a Keresztesi útig terjedt ki. 183. Káposztás kertek: /65 és 119/ 1856-ban Palántásrét, 1857ben Káposztáskertek és Palántáskertek, 1883-ban Káposztás és 1896-ban Káposztás dűlő. A Malom utcától és a mai Dózsa úttól keletre, a Gát patakig fekvő földeket az 1873-as vizsgálat szerint hosszú ideig káposztatermelésre használták a csurgóiak. A terület nagyobb részén szántók voltak találhatók, kisebb részén a rétek feküdtek 1883-ban. A 20. század elejétől ebben a dűlőben épült a Mezőhegyes! utca,amelynek házaihoz tartozó kertek az egykori Káposztás egy részét képezik. Itt jegyezzük meg azt, hogy Palántáskertek néven szerepelt a Felső Sárrét Papharaszti út melletti része is 1883-ban, itt szintén káposztapalánta termeléséről esik szó egykori gazdasági iratokban, Fehérvárcsurgő lakóinak termesztett növényei között minden időben jelentőn szerepet játszott a káposzta, már a 15. században káposztával fizettek a csurgói földművesek a bérelt földjeikért a fehérvári kereszteseknek. Nem véletlen nevezték az ittenieket "pulutykásoknak" még a közelmúltban is. Idekapcsolódnak egy századfordulóról származó kortesvers következő csipkelődő sorai; "Csurgóiak nagy hasába. Békát főznek káposztába.,." 184. Ksnderfölriek: /116/ A helynév a Nyugati Sóstó egy részét jelöli 1857-ben, A hely jelenleg szántdművelésű terület a Papharaszti úttól délre.