Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Különböző építmények nevei

A Nagy Gát által működtetett őrlőhely és a hozzátartozó épületek Fehérvárcsurgő külterületi lakott helyei közé tartoztak 1903-ban. Meg kell jegyezni azt, hogy a külterületi kistelepülések közé sorolás általában vonatkozott a malmok környezetére. Az őrlést végző gépezet helyisége mellett rendszerint ott találjuk a molnár lakóházát és egyéb más épületeket is. - Kismalom : /b/ A Hangyaköz mögötti, Nagy Gát által hajtott őrlőhely már 1778-ban üzemelt, ebben az évben 31 forint 20 krajcárra értékelték fel gépezetét és egyéb eszközeit. A 3 kerekű malomról sző esik egy I834-es forrásban is, ekkor valamilyen átalakítást hajtottak végre az épületen. 1922-ben pálinkaházként is üzemelt, mert egy ezévi feljegyzés szerint ellopták a kazánját. A berendezést áramfejlesztésre használták a továbbiakban, majd a községi szeszfőzdének adott helyet. Jelenleg a vágóhíd is itt üzemel. - Kósa malom: /155/ 1883-ban a Nagy Laposon szerepel 482 n.öl területen. A Fehérvárcsurgó legkeletibb határrészén egykor üzemelő malmot a Czina /Nagy Gát/ hajtotta vizével. A nevét bizonyára a bérlő molnártól nyerte, 1834-ben már ilyen néven fordult elő. - Kotyogó malom: /ly/ A Zárdató melletti őrlőhely gépezetét a környező források vize működtette. A nevét a lassú járása, "kotyogása" miatt kapta. A helyén a Károlyi család kútházat létesített, s innen a vizet gépi erővel a kastélyba nyomatták fel. - Kómalom: /41/ 1649-ben Nádasdy Ferenc, a falu akkori földesura Keresztes Benedeknek egy "Kü Malom" építésére adott engedélyt. Lehetséges, hogy ez volt az előde annak a malomnak, amelyet 113 forint 30 krajcárra becsültek fel 1778-ban.