Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Különböző építmények nevei

120. Major : /j/ Az uradalom egyik gazdasági központját jelentette a mai plébánia és az egykori Kotyogó malom közötti területen. Az épületei közé 1 nagyistálló, 1 kovácsműhely, 1 bognárműhely, 1 tehénistálló, a szolgálattevők lakásai, valamint az autógarázsok tartoztak. A major 1883-ban fordul elő legrégebbi forrásban. Épületei közül még áll néhány a jelzett területen. 121. Malmok: - Alsó Gajai malom: 1778-ban Alsó Galyai Malom, 1909-ben Alsó malom, 1952-ben Alsógajdi malom. A község lakói Zahola, illetve Sulák malomnak is nevezték, az itt dolgozó molnárok nevét átvéve. A csurgói községhatár legalsóbb gajai őrlőhelyének berendezéseit és ingóságait 68 forint 60 krajcárra értékelték fel egy 1778. évi számadásban. A megbecsültetést, mint a Molnár céh tagjai, Molnár István és Szigethi István helybeli molnárokon kívül 2 mohai, továbbá 2 keresztesi iparos is aláírta. A malmot, amelyhez bizonyos nagyságú szántó és rét is tartozott, az 1909-es áradás erősen megrongálta. Az őrlőhelyet 1919-től Zahola András bérelte, majd a Sulák családhoz kötődött üzemeltetése az 1960-as évek elejéig. /A térképvázlaton 91. sz./ - Barát malom: Az őrlőhely neve 1374-ben fordul elő. A helyére vonatkozóan csak annyit tudunk, hogy Igar és Moha között üzemelt. - Csákvári malom: /151/ 1883-ban a Nagy Laposon 365 n.öl területen szerepel. A nevét feltehetően a bérlő molnártól nyerte. - Csákberényi malom: A csurgói uradalomhoz tartozó őrlőhelyet 100 forint 56 krajcárra becsülték fel 1778-ban. Valószínűleg nem tartozott Csurgó falu határába.