Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Különböző építmények nevei

1919-ben 6 szobájában betegsegélyező helyet rendeztek be. 1934ben angol üdülővendégeknek adták ki az épület egy részét. A német vezérkar szálláshelye, majd hadikórház lett 1944 telén. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította, majd a görög menekültek gyermekotthonának jelölték ki 1955-ben. Ezt követően állami nevelőotthonként funkcionált. Az egyemeletes kastély a budapesti Károlyi palota mintájára Heinrich Koch, majd Ybl Miklós közreműködésével épült, a hozzá tartozó torony alatt kápolnát rendeztek be a 19. század második felében. A kastély sorsa azonos a magyarországi hasonló épületekével, a sok gazda keze alatt törvényszerűen rozogává öregedett. A hozzátartozó, egykor díszes park Díszkert néven fordul elő 1883-ban. Ugyanebben az évben a kastély és a hozzátartozó egyéb épületek 1043 n. öl területen feküdtek, a park 40. kat. holdat képezett. Az épülethez közeli helyen egy kelta-római tál került elő 1913-ban, de ez a lelet időközben, ajándékként is kerülhetett a főúri családhoz. 110. Kavicsverem: /13/ 1883-ban a Csordacsapás, valamint a Várhegyi erdő területén találkozunk egy-egy ilyen gödörrel. A csordacsapási kavicslelőhely azonos lehet a 14. szám alatt már szereplő Aranyhegyi murvabányával. 111. Kereszt: /10/ A Várhegyen még ma is álló kereszt már a 19. század közepén létezett. A néphagyomány szerint a Károlyi család egy tagja ezen a helyen lezuhant a sziklákról, és ennek az emlékét kívánta ilyen formán megőrizni a család. A Várhegyi erdő közeli része a kereszttől kapta a nevét. /Lásd Keresztes hegy/ Fehérvárcsurgő 1883-as kataszteri térképe Emlék néven jelöli a helyet.