Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Különböző építmények nevei

101. Homokbánya: /146/ 1883-ban Homokverem. A tatárhegyi bányáról van szó, amely az 1960-as évek elejétől kezdte meg erőteljesen a homok kibányászását. A helyi homokmező kimerülése után a bánya áttevődött Bittó területére, de az előkészítő üzem a Tatárhegy mellett folytatta tovább a munkát. 102. Hunhalom: /28/ Az 1864-ből ismert helynév az Ereszvényi erdő temetkezési helyeit jelöli, amelyeknek a feltárása a közeljövőben fejeződik be. A kunhalmokként is elterjedt, 9 tekintélyes nagyságú halom őskori előkelőségek sírjait rejtette magában. A név keletkezését a néphagyomány magyarázza; ezszerint a hamut, állatcsontokat, edényeket és különböző ékszereket takaró sírok a kunok temetkezési helyei voltak. Meg kell jegyezni azt, hogy a néphit több esetben azonosította a kunokat a hunokkal. Az 1980-as évek közepén megkezdett ásatások egyértelműen bizonyították, hogy jóval korábbi eredetűek az ereszvényi halomsírok . 103. Katolikus iskola: /g/ 1740-ben már katolikus iskolája volt Csurgónak, ennek a helyét nem ismerjük. 1841-ben a templom mellett új iskolát építettek, ahol még együtt tanultak a fiú- és a leánygyerekek. 1893-tól felépült a Zárdaiskola, itt a Szent Vincés nővérek, majd 1926-tól a szatmári irgalmas nővérek tanították az elemi iskolás leányokat. A Zárda épületében az apácaszállás, az óvoda és a kápolna is helyet kapott. 1941-ben világi tanerők vették át az iskolai munkát a Zárdában. A fiúiskola az államosításig a katolikus templom melletti épületben működött. 104. Református iskola: /o/ Egy 1757-es feljegyzésben azt olvashatjuk, hogy az iskola építését megkezdték a sövénytemplom szomszédságában. 1780-ban az épület új nádtetőt kapott, de ez rövid időn belül leégett. Rendbehozatala után 1819-ben újra tatarozni kellett. 1872-ben cserépzsindelyes tetőt kapott. Épületéhez egy tanítói lakás is tartozott.