Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Felszíni alakulatok nevei

16. Ereszvény: /28/ 1856-ban Ereszvén, 1873-ban Ereszvényi erdő. 1873-as osztálybasorolás szerint középtermékenységűnek minősítették, amelynek kemény fáit tuskóravágással kezelték. A ma is erdővel borított hely néveredetével kapcsolatban többféle fejtegetés látott napvilágot. Egyik szerint a hajdani pásztornépek rossz időjárás esetén ide eresztették be az állataikat. Más vélemény szerint az elnevezés a hegy Gaja-völgy felé eső meredek lejtőjével lehet kapcsolatos, ahol a leereszkedés nehézsége volt mindig jellemző. A név minden valószínűség szerint a fiatal erdőt, ültetvényt jelentő régi magyar szóból származik, amellyel egy új erdőtelepítést illettek a 19. század elejétől. Az Eresztvény jelentése sarjadás, kihajtás ... volt a régi szóhasználatban. Az Eresztvényi erdő tekintélyes halmai miatt volt mindenkor titokzatos a környező települések lakói számára. Az 1980-as évek közepétől megoldódott a 9 halom rejtélye, az ásatások koravaskori sírmaradványokat hoztak felszínre a csurgói szőlőhegytől észak-nyugatra fekvő erdőben. 17- Ga.jaszoros: /17/ 1883-ban Gaja-völgy és Gajaszoros. A völgy a környező hegyek erdeivel a Károlyi uradalom része volt 1945-ig. 1883-ban egy faiskola és egy Malom árok volt a területén az Esztergályos malom közelében. Nem megalapozott állítás szerint a völgy a törökök állandó táborhelyéül szolgált a 17. században. A bodajki táborhoz vezető gaja-völgyi erdei út kedvelt ösvénye volt a turistáknak az 1960-1970-es években. 18. Gyopáros: /147/a/ 1717-ben a következőket olvashatjuk a földrajzi névvel kapcsolatban: "Az Gyaparos halom, mely halom az Fehérvári utt mellet vagyon, amely utt kereszteződésről Tatárkü fele föl megyén mindenkor, valóságos határnak tartatott az attyai és igari puszták között." A helynév további forrásokban nem fordul elő, a helyét az 1717-es határvizsgálati jegyzőkönyv szerint Atya közelében kell keresni.