Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A tanácsrendszer bevezetését szolgáló tervezetek és szervezeti intézkedések - Szakigazgatási szervek túlsúlya a vidék igazgatásában 1949-1950
A vidéki közigazgatás jelentős részét - az állami szakszervek elég széles hálózata ellenére is - az önkormányzatok végezték. A Belügyminisztérium az új közigazgatás alapépítményeinek az állami szakszerveket tartotta. Ezek kiépítését bármikor meg lehetett kezdeni, mivel tevékenységük, hivatalszervezetük, felügyeletük nem volt az önkormányzatokhoz kötve. Ez a törekvés nem állt ellentétben a hatályos közigazgatási törvénnyel, rendeletekkel. Amennyiben a szakigazgatás kiépült, csak az maradt hátra, hogy az új választójogi törvény értelmében megválasztott nemzeti bizottságok és azok elnökségei elfoglalják a képviselőtestületek, illetve az alispán, a polgármester, a főjegyző, a jegyző és a főispán helyét. A tervezet szerint a szakági hivatalok kiegészítése csupán helycserét jelent a közigazgatásban, és az ügymenetben zavart nem is idéz elő. A szakigazgatás kiépítésének első lépése a jegyzők állami státusba vétele, akiknek nagy részét szakigazgatási főnökökké lehet kinevezni. A szakigazgatás teljes kiépítését a megyei szerveknél lehet indítani, bár a vármegyék megszüntetése miatt indokoltabb először a járásoknál kezdeni az átszervezést. Ez a munka azonban elég sürgős, és 152 járás esetében rengeteg időt vesz igénybe. A 25 vármegyénél elkezdődő munka néhány hónap alatt lezajlik, és mivel a vármegyei székhelyek egyben valamelyik járásnak is központjai, az ott kiépített szakigazgatási szervek a vármegye megszűnésével tovább működnek. A vármegyei szakigazgatás megszervezése során csak a legfontosabb ügyosztályok kialakítására - pl. pénzügyi, mezőgazdasági, tervgazdálkodási - kerül sor, de ahol a káderlehetőségek engedik, ott a járási szakigazgatás teljes kiépítését is el lehet kezdeni. Ez. olyan járási központokban történjék meg, melyeket a járási átszervezés nem érint. Ki kell jelölni a kerületi központokat, és a hozzájuk tartozó területi egységeket.