Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A községi képviselő-testületek átszervezése

Irányelvként határozták meg, hogy a Községi képviselő-testületekben a demokratikus nőszervezetek is helyet kapjanak, sót felhívta a belügyminiszter a nemzeti bizottsági elnökök figyelmét arra is, hogy a legutóbbi hónapokban végbement politikai változásokat, az erőeltolódásokat az egyes önkormányzatokban feltétlenül vegyék figyelembe, és a megüresedett képviselő-testületi helyeket az 1947. évi választási eredményekhez igazítsák. (56) A községi vezetőjegyzők a főispáni utasítás értelmében a képviselő-testületi tagokról egyenként mondtak véleményt, de általánosságban is értékelték a testület tevékenységét. Ezekből a jelentésekből látható, hogy a képviselő-testületek újjászervezésére valóban szükség volt. E testületek szociális összetétele sem volt olyan, amilyet az államhatalom a baloldali politikai fordulat után elvárt volna. A vezetőjegyzők általában úgy vélekedtek, hogy az 1945 tavaszán megalkotott képviselő-testületek már nem tudják betölteni hivatásukat, mivel a testületi üléseken a polgári és a szocialista politikai nézetek ütköztetése gyakorivá vált. A proletárdiktatúra kiépítésére törekvő államhatalom pedig nem engedte meg, hogy a községi önkormányzatokban polgári nézetek érvényesüljenek. Ezért törekedett a belügyi kormányzat arra, hogy a községekben is a szegényparasztság képviselete kerüljön túlsúlyba. A községekben 1945 tavaszán több olyan egyén került be az önkormányzati testületbe, akik az akkori viszonyok közepette elfogadták a megbízást és közéleti ténykedésük jó ideig pozitív volt. Az 1945 utáni esztendők politikai viharaiban azonban a gazdagparasztság vereséget szenvedett: képviselői községi viszonylatban háttérbe szorultak. A képviselő-testületi tagok között ott voltak a 25 kat. holdon felüli gazdák, de a tagság zömét inkább a 15 holdon aluliak adták.