Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - Új szervek a községi igazgatásban
A jegyzők állástfoglaltak a miniszterközi bizottság elosztása ellen, mivel - véleményük szerint - a bizottság statisztikai szemlélettel juttatta a segélyt a községeknek. A jegyzők jól tudták, hogy a megyei számvevőségen a községi háztartási kérdéseket tökéletesen ismerték. A községi önkormányzati jövedelem 1948 nyarán három forrásból származott. A községnek mint jogi személynek volt saját jövedelme, továbbá átengedett az államkormányzat a községeknek bizonyos szolgáltatásokat, járulékokat. Ilyen volt például a járatlevél kezelési díj, a fogyasztási adók. Harmadsorban az állami adók után is visszamaradt bizonyos összeg a községnél. Ez a harmadik jövedelmi forrás pótolta a községi pótadót. A községi költségvetés elkészítésével kapcsolatban 1948 nyarán új javaslatok merültek fel. Mindenekelőtt a költségvetésben elkülönítésre került volna az állami feladatok megoldását szolgáló összeg, és az önkormányzatot érintő kiadás. Mivel az állami feladatok megoldására adott összeg változik, mégpedig növekszik úgy azt a részt az állami támogatásból kell feltölteni t és nem az önkormányzati feladatra adott összegből. A gyakorlat ugyanis azt jelezte, hogy az állami feladatok költségvetési hiányra való hivatkozással sem maradhattak el, míg az önkormányzatiak meg nem valósulása nem volt elsődleges. A községi jegyzők szerint az önkormányzati kiadásokat országosan egyesíteni kellett volna, idetartoztak a tiszteletdíjak, a szegődményesek fizetése, a tűzrendészeti kiadások stb. Ugyancsak szerepelt a javaslatok között az is, hogy a községi pótadót újra vezessék be. Azzal érveltek a jegyzők, hogy a pótadó ma már demokratikus érdekeket szolgál, így visszaállítása nem ütközne politikai akadályba. A képviselő-testülettel kapcsolatban megjegyezték, hogy az kapja vissza az anyagi természetű ügyekkel kapcsolatos döntéseket.
