Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - Új szervek a községi igazgatásban

A3 A gazdajegyző hivatalból tagja a községi, városi termelési bizottságnak, s végzi a bizottság ügyviteli munkáját. A gazdajegyző működésével kapcsolatos kiadásokat a földművelésügyi tárca viselte, de a hivatali helyiséget, a működés helyi feltételeit az önkormányzatnak kellett biztosítania. Az intézmény kiterjesztésének tervét 1948.november 23-án Móron a járási tiszti értekezleten a vármegyei gazdasági felügyelő úgy vetette fel, hogy azzal a kormány már foglalkozik. Ez is azt jelezte, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésére a kormányzat tervet dolgoztatott ki, melynek megvalósítását a községi szinteken a gazdajegyzők irányították volna. A gazdajegyők kinevezésével viszont a termelési bizottságok szerepe egyre csökkent, sőt teendőit intézményesítetten a gazdajegyzők vették át. 1948 végén Fejér megyében 26 gazdajegyzőt neveztek ki. (49) A gazdajegyők közül azokat, akiket más törvényhatóságtól vagy akár más községtől helyeztek állomáshelyükre, a gazdák bizalmatlanul fogadták, és bennük az erőszakolt szövetkezeti gondolat megvalósítóit látták. A fehérvárcsurgói gazdajegyzőt például "kolhoz-gazdának" hívták a faluban. 1948 végén a csőszöket (mezőőröket) is bevonták a mezőgazdasági munkák ellenőrzésébe. A csőszök a községi határ legjobb ismerői voltak, s miután naponta megfordultak az egyes dűlőrészekben, közvetlenül észlelték az egyes munkák menetét. Ezért indítványozták, hogy a csőszöket járásonként rövid tanfolyamra rendeljék be, ahol a járási gazdasági felügyelők a teendőkről kioktatták őket. A csőszöket 1948 végén, illetve 1949 elején füzetekkel szerelték fel, amelybe a határban észlelt mezőgazdasági munkák menetét, és egyéb jelenségeket rögzítettek. (50) A csőszök fizetését 1948-ban rendezték, és azt olyan mértékben állapították meg, hogy azért az összegért jó szolgálatot lehetett követelni tőlük.