Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - Községi jegyzők a közigazgatásban

Megadták ennek a tisztviselői karnak azt a kedvezményt iSjhogy a párt tagjelöltnek minősítse vissza őket.Ezt abban az esetben tették meg, ha politikai fejlődést az MDP helyi vezetői nem fedeztek fel a jegyzőben. A tagjelöltté történt visszaminősítésnek azonban nem.lehetett semmiféle hatása a jegyzői státusra, sőt ha a pártból eltávolították, abban az esetben is meghagyták státusában. Javaslat született 1948 nyarán a községekben lévő javadalmi földek megszüntetéséről. Ezek között jegyzői javadalmi földek is voltak. A jegyzői javadalmi föld zavart okozott országosan is a jegyzői illetményt rendezni kívánó belügyminiszteri szakemberek előtt, mivel e földterületek nagysága különböző volt. Volt olyan község, ahol nem is létezett javadalmi föld vagy csak 1-2 kat. holdon gazdálkodott a jegyő, de jócskán akadt község, ahol 10-15, sőt 50-80 kat. hold földje volt a mindenkori jegyzőnek. A Fejér megyei Előszálláson a földreform során a mindenkori községi jegyzőnek a Földigénylő Bizottság 100 kat. hold javadalmi földet kívánt juttatni, és csak később, a népi szervek vezetőinek közbejöttével csökkentették azt 51 holdra. A javadalmi föld nagysága a jegyzőt a birtokos parasztsághoz sorolta. E tekintetben gazdag paraszti minősítést is akasztottak néhány jegyzőre. A községi jegyzőnek a havi fizetésen és a javadalmi földön túl volt még jövedelme a magánmunkálatokból is. Persze ez a jövedelemnagyság is változó volt, mert egyes helyeken csupán 100 forint folyt be évente a jegyzői magánmunkákbői, másutt pedig a 2000 forintot is meghaladta. A jegyzői törzsfizetés igen alacsony. Ez a közigazgatás demokratizálásának is akadályává vált, mivel az ipari munkások nem voltak hajlandók az üzemekből a közigazgatásba menni. A munkás ugyanis a felét sem kapta volna meg annak az összegnek, amit fizikai dolgozóként az iparban megkeresett.