Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - Községi jegyzők a közigazgatásban
A földművelésügyi kormányzat a vetőmagot belső forrásból akarta biztosítani. Feltételezte ugyanis, hogy a felesleges vetőmag mennyiség a gazdáknál rendelkezésre áll, akik kölcsönügylet közbejöttével azt a nélkülözőknek átadják. A kölcsönügylet megkötése annyit jelentett, hogy a kölcsönvett 1 q gabona után a következő ősszel 1,20 kg-ot adott volna vissza a kölcsönvevő. A kölcsönügylet a törvényhatóság, illetve a község önkormányzat tisztviselői előtt zajlott volna le. (38) Ez az akció azonban igen kevés volt, de a felesleggel rendelkező gazdák sem ajánlották fel kölcsönre a gabonájukat. A törvényhatósági önkormányzatok is kétkedéssel fogadták az akció sikerét, különösen a készfizetői kezesség miatt vonakodtak azt teljesíteni. Békés megye alispánja szerint a kezesség súlyos anyagi terhet ró a törvényhatóságokra és a községekre. (39) A betelepítés után az önkormányzati testületek összetétele kérdésében politikai viták robbantak ki az őslakosság és a telepesek között. A községekben az őslakosság legnagyobb része konzervatív politikai beállítottságával szembenállott a többnyire radikális nézeteket valló telepesekkel. A telepesek nagyobb része a baloldali politikai pártok bázisát teremtette meg vagy növelte a községekben. Sok helységben a telepítés befejezése után jött létre a kommunisták, a szociáldemokraták és a parasztpártiak szervezete. Érthető, hogy a telepes lakosság a helyi önkormányzatban is részt kívánt venni. 4. Községi jegyzők a közigazgatásban A községi jegyzők a falu mindeneseivé váltak, az ő vállukon nyugodott a helyi közélet valamennyi eseménye. Az alispán 1948. január 2-án arra adott utasítást a községi jegyzőknek, hogy községenkint szervezzék meg a tervmegbizottak státusát, akik a 3 éves terv községi teljesítéséről havonta küldjenek jelentést a megyei tervmegbízott helyettesének.
