Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A ki- és betelepítéssel kapcsolatos közigazgatási tevékenység
Ez esetben a lakossági érdekeket azok a német lakosok tudták képviselni, akik a felszabadulás előtt is községi közigazgatásban tevékenykedtek, illetve a képviselő testületnek vagy az elöljáróságnak tagjai voltak, és 1944 előtt nem kerültek volksbund befolyás alá. A "sváb községekben" főleg a Kisgazdapártnak voltak tömegei, míg a kommunistáknak és a parasztpártiaknak csak kevés helyen volt szervezete, elenyésző tagsággal. A német nemzetiségű lakosság nem részesülhetett a földreform során ingatlanjuttatásban, sőt a volksbund tagjait vagyonuktól is megfosztották. A német lakosság pedig a földreformban részt kívánt venni, tagjai jogosan földigénylőkként léptek fel. Ha bebizonyosodott, hogy az illető valamely náci szervezet tagja volt, akkor az igénylők sorából kizárták. A Fejér megyei Etyeken a Földigénylő Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy több ». olksbundosnak ismert egyén helyi igazolást szerezzen be, melyben bizonyítják, hogy nem voltak tagjai a volksbund szervezetnek. Az igazolást két személynek kellett aláírni, mégpedig egy volt volksbundosnak és egy olyan személynek, aki a községben élt, de nem volt a volksbund szervezet tagja. Etyeken hamarosan feloszlatták a Földigénylő Bizottságot, mert a földreform megyei miniszteri biztosa szerint volksbundistákat is felvett a földigénylők közé. Az új Földigénylő Bizottság az összeírásból törölte a volksbundistákat, s ezzel a községi igénylők 66 %-a kiesett. A volksbund szervezet tagjaira általában helyben adatokat nem igen lehetett találni. A szervezet vezetői ugyanis saját irattárukat menekülésük során megsemmisítették, a névsorokat és egyéb számukra fontos adatokat tartalmazó iratdarabokat magukkal vitték. így sok esetben nem sikerült eldönteni, hogy egy-egy községben kik tartoztak a volksbund szervezethez?
