Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - Önkormányzatok és a terménybeszolgálatás
A közellátási alkalmazottak az elöljáróságok segítsége nélkül ezt a fontos rendelkezést nem tudták volna végrehajtani. Az előírt tejbeszolgáltatás ugyanis fejőstehenenként évi 270 liter volt. Ezt csak akkor lehetett csökkenteni, ha a fcehéntulajdonosnak két hat éven aluli gyermeke, vagy menhelyről, illetve a fővárosból gondozásba fogadott gyermek - volt a családjában. A tehenek és a juhok állományában történt változást a községi elöljáróságon jelentették be a gazdák, és ennek értelmében intézkedtek a további tejbeszolgáltatásról. A beszolgáltatás nem teljesítése esetén kihágási eljárást folytattak le a tehéntartó gazdák ellen. A rendelkezés szerint a kihágást elkövető gazdákat megbüntették, és ezen felül kártérítésre is kötelezték. Ennek mértékét minden be nem szolgáltatott tej literje után állapították meg. Ez a szabadforgalmú fej árának kétszerese volt. (11) A fővárosi lakosság rendkívül alacsony élelmezési helyzete azt követelte a kormányzattól, hogy a lakosság egy részét vidékre telepítse. A községi elöljáróság feladata volt összeírni, hogy mely családok hány kitelepülőt tudnak befogadni, elsősorban gyermekeket, terhes- és szoptatós anyákat? Az elöljáróságok az összeírást a törvényhatóság területén illetékes közellátási felügyelőségnek küldték meg. (12) Ugyancsak a Közellátásügyi Minisztérium adataira támaszkodva rótta fel az alispánoknak a belügyminiszter, hogy a zsírbeszolgáltatás területén sem alkalmazták maradéktalanul a községi jegyzők a rendeleteket. Nincs pontos kimutatás a levágott sertésekről, de úgy látszik, hogy az engedélynélküli sertésvágásokat sem igyekeznek megakadályozni. Az ország közellátásának a levágott sertések után 4, illetve 6 kg zsírdézsmát kellett beszolgáltatni. (13)
