Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A tisztviselők alkalmasságának politikai feltételei - Az alispán

vagy intézkedés egyenértékű volt a törvényhatóság első lo9 tisztviselője által foganatosított rendelkezésekkel. Az alispáni teendők 1949 elején rendkívül felszaporodtak, elfoglaltsága valóban a túlterhelést jelezte. Napi feladatait túlnyomórészt az értekezleteken való részvétel; az elnöki teendők, jelentések, tájékoztatások készítése, a kiadmányozás és referádák adták. Személyes ügyfelei naponta lo-15 fő között mozogtak. Az ügyfelek kisebb részét alkották a magánosok,nagyobb részét pedig a közületek vezetői tették ki. A Belügyminisztérium megkövetelte, hogy az alispán rendszeres kiszállásai során a járási főjegyzői hivatalokon kívül látogassa meg a községeket is.Ez havonta 4-5 kiszállást is jelentett, ami a központi intézkedések elől vette el az időt. Az alispánok pártmegbíz".Másolat is teljesítettek. Erre munkanaponként átlagosan egy órát fordítottak.

1

*

1

"

0 A belügyminiszter a vármegyei hivatalokban évente tartott hivatalvizsgálatot. 1949. március 22 és április 2 közötti időben Pejér vármegye alispáni hivatalát, a móri járási főjegyzőt, a martonvásári, a gánti, a baracsi és a perkátai községi elöljáróság tevékenységét vizsgálta meg. A miniszter a hivatalvizsgálat eredményeképpen több hiányosságot tárt fel az említett önkormányzati hivatalokban, s ennek nyomán az alispánt is elmarasztalta. A megállapítás szerint a megyei tisztviselői létszám nagyarányú fluktuációja hátráltatta az alispáni hivatal munkáját. A vármegyei jegyzők normállétszámát ugyanis négy főben állapították meg, de ezek közül csak egy dolgozott beosztásában. A vármegyei jegyzőket az alispán más munkakörök ellátására osztotta be; ők látták el a vármegyei főjegyzői,az árvaszéki ülnöki, és a Zámoly községi segédjegyzői állást. A vármegyei jegyzők feladatait az alispán a fogalmazói karral végeztette el, ugyanis a négy normállétszám helyett nyol-