Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A tisztviselők alkalmasságának politikai feltételei

módszereit, munkabírását és egyéb jellembeli adottságait dolgozták fel. Az egyik járási főjegyzőről a káderes reális jellemzést adott, akiről leírta, hogy vezetői tisztségét 1945.április 11 óta betölti, de közigazgatási vonalon teljes tájékozatlanságot árul el. A főjegyző nem ismeri a rendeleteket, az aktaintézést egyszerűen bürokráciának nevezi. /Sárszentmihályon megtörtént,hogy a kiszálláson levő főjegyző a segédjegyző és a kisegítő előtt levő iratokat lesöpörte az íróasztalról, s rájuk taposott, mondván, hogy a "demokráciának nincs szüksége bértollnokokra,akik csürik-csavarják a jogszabályokat"./ A káderes megjegyezte, hogy a főjegyző a régi rendszerben kőművessegéd volt, de szellemi színvonala ma sem éri el a volt szakmájában dolgozók értelmi szintjét. "Nevezett társadalmi műveltsége a nullával egyenlő. Ha meg akarjuk tartani, mindenképpen továbbképzésre van szüksége, ha egyáltalán meg lehet ott tartani". Mindenesetre pártiskolai tanfolyam elvégzését javasolta elsőízben a káderes, majd utána a jegyzői tanfolyamot. Az 1948 jilnius végén elkezdett személycserék elég nagyarányúak toltak., A személycseréket a korabeli közigazgatási zsargon "tisztogatási akciónak" nevezte. A törvényhatóságok első tisztviselőinek cseréje után a járási főjegyzőkre került sor, akiknek az alkalmasságát 1948.szeptember l-ig vizsgálták meg.

8

^ A tisztviselői személycserék hatására több törvényhatóságban nyugdíjazásukat kérték a kisgazda-, a szociáldemokrata- és a parasztpárti polgármesterek, alispánok, főjegyzők, árvaszéki tisztviselők. A vezető tisztviselői állások betöltését az MKP részéről azonban nem szorgalmazták,mert közigazgatási vonalon képzett szakemberei most sem voltak. 1945 őszén az MKP-nak lehetősége adódott volna, hogy száznál több községi jegyzőt helyezzen el a fal-