Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A közigazgatási tisztviselők fokozott ellenőrzése

után vetette fel újra a szabályozást a kormányzat. Már 1945. augusztus 22-i minisztertanácson született állásfoglalás a közhivatalnokok munkaidejének felemeléséről, aminek az volt a lényege, hogy azt a gazdasági stabili53 * zációval egyidőben kell megoldani. 1947-ben a kormányzat arra kényszerült, hogy a munkanapok számát emelje.A közhivatalokban is munkanap lett gyertyaszentelő boldogasszony /febr.2./, kisboldogasszony /szept.8./, és gyümölcsoltó boldogasszony /márc.25/ ünnepe. A Gazdasági Főtanácsban ezen ünnepekkel kapcsolatban a következőket jelezték: "ezek a Mária-ünnepek egyházi szempontból sem nyugodtak olyan jogszabályon, amely munkászüne, _ 54 tet parancsolt volna a hívőknek". A bevett ünnepnapi szokások egy részét az állam 1948-ban szabályozta, amikor egyházi és államjogi szempontból megállapították az indokolt munkaszüneti napok számát. Ezek a következők voltak: újév, vízkereszt /jan.6./, nemzeti ünnep /márc. 15/, a felszabadulás napja, a munka ünnepe, úrnapja,áldozócsütörtök, Péter-Pál nap /jun.29/,nagyboldogasszony ünnepe /aug.15/, Szent István király ünnepe /aug.2o./, mindenszentek napja /nov.l./, húsvét,karácsony, pünkösd 55 ünnepei és ezek másnapjai. Az 1948.január 23-án tartott főispáni értekezleten a belügyminiszter a munkafegyelem kérdését vetette fel. Szerinte az önkormányzati hivatalokban a munkafegyelem súlyos kifogás alá esik. Ez nemcsak a vezető tisztviselőkre, hanem általában a tisztviselők egészére vonatkozik. A minisztérium adatokkal rendelkezett arra vonatkozólag, hogy a tisztviselők a munkahelyekre nagy késésekkel érkeznek meg, továbbá munkaidő alatt indokolatlanul elhagyják irodáikat, de munkaidő lejárta előtt el is távoznak onnan. A tisztviselőknek jórésze sérti meg ezzel a hivatali fegyelmet és a függőséget.