Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Önkormányzati tisztviselők képzése a koalíciós kormányzás idején 1945-1948

Z6 ra küldése igen nagy jelentőségű lett volna, mert a pa­rasztság gazdasági megszervezését hozta volna magával.A földet kapott egykori szegényparaszt, a kisbirtokossá vált korábbi törpebirtokos ténylegesen magára volt ha­gyatva ezekben a számára nehéz gazdasági években. A lo ezer közigazgatási szakember kiképzése sem történt meg a tervezett években, csupán annak egy töredékét sike­rült szakemberré szervezni. A pártok mindenekelőtt a régi rezsim tisztviselői karának társadalmi összetételét kívánták megváltoztat­ni azzal, hogy főleg munkások és parasztok kiképzésére helyezték a hangsúlyt. A tömeges kiképzéssel a kormány­zat főleg a gazdasági és a politikai élet területeire küld vezető kádereket. Természetes,hogy a vezetőgarnitúra cseréből a köz­igazgatás nem maradhatott ki.A vidéki magyar közigazga­tás önkormányzati alapon szerveződött újjá 1945 első felében. Az újjáalakított önkormányzati egységekben a vezető tisztviselők legnagyobb részét leváltották. Az új főispánok a koalíciós megállapodásokat a tisztvise­lői kinevezések illetve választások idején érvényesíte­ni igyekeztek. A vármegyékben az alispáni, a thj. és a negyei jogú városokban a polgármesteri, a járásokban a főjegyzői státusokra új emberek kerültek. A községekben azonban a főjegyzők és a közjegyzők elég nagy száma ma­33 radt hivatalban. A csak néhány hónapja kezdődött új demokratikus államrendnek ekkor még nem volt elég ereje ahhoz, hogy a községi adminisztráció éléről eltávolítsa a szakembereket. A tisztviselői szakemberek hiánya az önkormányzatok egész vonalán jelentkezett. Különösen a fogalmazói és a számviteli munkát végzők voltak kevesen elsősorban a járási és a községi adminisztrációban.

Next

/
Thumbnails
Contents