Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Személyi demokratiálás folyamata a törvényhatósági közigazgatásban 1946-1947

foglalkozni a megye közigazgatásával, de csak néhány hétig tudott hivatalában megmaradni. A kisgazdapárti politikai túlsúly Pejér megye törvényhatósági bizottságában ideiglenesen érvényesült. A B-listázásra került tisztviselők nevét a szakszervezetek nevében terjesztették be a Pejér megyei törvényhatósági bizottság 1946. április 11-én tartott közgyűlése elé. Az indítvány értelmében a megye központi és külső tisztviselői közül 44, a községi tisztviselők közül pedig 179 kerüli- eltávolításra. A megyegyűlésen az indítványt a kisgazdapárti vezérszónok opponálta; a párt nevében ellentmondott annak, hogy a közgyűlésen az ügyet tárgyaljak.Javasolta, hogy a B-listázás kérdését vegyék le a napirendről, a névsort adják vissza a megyei szakszervezetek vezetőségének, melyet ők terjesztenek a belügyminiszter elé. Ezzel a kisgazdapárti szónok a törvényhatósági bizottságról el akarta hárítani a B-lista kapcsán keletkezett felelősséget. A népi gondolat realizálása távol esett a városi önkormányzatoktól is. A magyar Városok Országos Szövetsége első választmányi ülését 1946.október 28-án tartotta.A választmány állásfoglalt a városi földbirtokok, erdők felosztásának kérdésében, és el is marasztalta a tényt. A választmány szerint a városi birtok közösségi célokat szolgált, köztulajdont képviselt. Ebből a köztulajdonból a városi földek magán-tulajdonba mentek át. Felmerült a választmányban, hogy az említett városok e kérdésben tiltakozó közgyűléseket tartsanak, amelynek határozatait a belügyminiszterhez, majd a kormánynak is megküldenek. Megbízták Kőműves polgármestert, hogy e 27 r kérdésben a miniszterelnökkel konzultáljon. A varosok nevében történő földreform ellenes törekvés jelezte, hogy a népi demokratikus politikai gondolat realizálá-